Viga Gyula: Népi kecsketartás Magyarországon (Borsodi Kismonográfiák 12. Miskolc, 1981)
nik.) 118 Mindez a bak szó nyugat—kelet irányú elterjedését jelentheti, s ,hím állat' (főleg kecske) értelemben a német eredetű bak és a román eredetű cap a kecsketartás eltérő kulturális kapcsolatait és hagyományait jelzi. Az azonban, hogy a bak szó az ,állat hímje' jelentés mellett több más jelentéstartalmat is hordoz, s ezek — hasonló alakban és jelentésben (faállvány stb.) — egyaránt felbukkannak a német és román nyelvterületen, a szónak a nyelv korai történeti rétegébe való tartozását jelzi. Erdély területén a hím kecske megjelölésére a történeti adatok a cap, cáp kifejezést használják. Komána 1677. évi inventáriumában „Kecskék vadnak ... Nro. 21., Eöregh czap . .. nro. 12." 119 1646-ban a görgenyi uradalom inventáriumában szoptatós kecske és meddő kecske mellett tavalyi cap szerepel. 120 A cáp szó nyelvünkben román eredetű, esetleg szlovák közvetítéssel is kerülhetett hozzánk (román tap, szlovák cap'). A román szó eredete vitatott, talán az illírből származik, s a vlach pásztorterminológia elemeként került be Délkelet-Európa szinte valamennyi nyelvébe. 121 A szó — különböző alakban — az Ibériai-félszigettől a Keleti-Alpok német és szláv területein át ismert nemcsak a Balkánon, hanem a cseh, lengyel, ukrán és magyar nyelvterületen is. Hubschmid, J. szerint állatterelő szóból származik, a török nyelvekből, Ázsiából ered. A kecsketartással párhuzamosan kerülhetett át Európába és az indoeurópai nyelvek korai szubsztrátumába tartozik. 122 (Feltűnő, hogy a magyar nyelvben is fellelhetők állatterelő szóként a kifejezés szóbajöhető tövei (vö.: terelőszók fejezete). Már a XVI. századból van adatunk arra vonatkozóan, hogy a cáp szó az ,állat hímje' jelentés mellett ,állat herélt hímje' 1 értelemben szerepelt. 123 Erdélyi összeírásokban a XVI— XVII. században egymás mellett él a kétféle jelentés, bár a ,hím állat' értelemben a gyakoribb. Például: Fogaras 1632. évi inventáriumában egymás mellett szerepel a „kecske bak" és az „eöregh czapp", ugyanitt „1631 eztendeobeli bak czapp" szerepel a forrásban. 124 Erdély területén a ,hím állat' jelentés dominál, ami etimológiai szótárunk azon meg*» Szinyei J., I. 89. 119 Prodan, D. II. 1976. 873. 120 Makkai L., 1954. 627. A cáp kifejezésre történeti adatokat sorol: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár I. 1131—1132. 121 TESZ I. 411. ö2 Hubschmid, J. 1954. 190. skk. 123 TESZ I. 411. 124 Makkai L., 1954. 454.; 1533-ban a Murmelius-féle szószedet caper néven említi a herélt kecskét. Vö.: Belényesy M., 1956. 30. 6 81
