Viga Gyula: Népi kecsketartás Magyarországon (Borsodi Kismonográfiák 12. Miskolc, 1981)
A kecskenemek és életkorok megjelölésére szolgáló szókészlet meglehetősen szegényes. Ez a kecsketartás egész kultúrájának „szegénységét" jelzi, azt, hogy az állattal való foglalkozás, a vele kapcsolatos tevékenység nem volt oly differenciált, mint a többi háziállat esetében. A kecske nyelvünkben török eredetű szó, mely käcki, vagy käckä alakban kerülhetett hozzánk a honfoglalást megelőzően, a bolgár— török műveltségszó-csoport részeként. 104 A szó a török nyelvekben állathívogató szócskából keletkezhetett (cik-cík, ci-ci stb.). 1(>5 Hasonlóan történt ez az indoeurópai nyelvek ,kecske' megfelelői esetében is, s ez arra utal, hogy miként a kecsketartás az állattartó kultúra egyik legrégebbi rétege, úgy az állat megjelölésére szolgáló kifejezések is a nyelv legkorábbi rétegébe tartoznak. 106 A kecske szó első hazai említése 1256-ból ismert helynév alakban (Noghkechkes), 1395 körül a Besztercei Szójegyzék már a ,capra' értelemben említi kegke alakban. 107 Nyelvünkben a kecske szó általános az állat megjelölésére, csupán annak tájnyelvi alakjai, illetve — a korábbi írásos adatokban — a hagyományos írásmód jelei mutatnak eltérést a mai, fonetikussal megegyező alaktól. (Pl. Kalotaszegen és Szilágy megyében kecske, keske, m illetve kechke, ketske, keczke.) A szó gyűjtőfogalom, mely megkülönböztető értelemben általában csak jelzős összetételben fordul elő: fejős kecske, meddő kecske, kiskecske, bakkecske stb. Ügy tűnik azonban, hogy a XVII— XVIII. századi írásos adatokban a kecske szó alkalmanként csak a nőnemű állatot jelzi, s hímnemű párjaként mindig ott szerepel mellette a bak, vagy cáp. Például 1707-ben Szirmay András Zemplén megyei birtokának számadásában: „Keczkéczke ellet megh... .No. 9. Bakoczka ellet megh. .,. No. 8. Dézsmából jutott: Fejős keczke . . .No. 3. Esztendős keczke ... No. 1. Ezidéi Bakoczka ... No. 5." 109 A XVII— XVIII. századi írásosságban gyakran bukkan fel a kecske szó szinonimájaként, die elsősorban a nőnemű állat megjelölésére 104 TESZ n 420; Bárczi G., 1975 3 . 45; Bartha A., 1968. 84—85. 105 TESZ II. 420. 100 Vö.: Hubschmid, J. 1954. 189. skk. 107 TESZ II. 420. 108 Szinyei J., I. 1079. 109 Adalékok... VI. 114. 79
