Viga Gyula: Népi kecsketartás Magyarországon (Borsodi Kismonográfiák 12. Miskolc, 1981)
tejből. 43 A sajt készítéséhez általánosan felhasználták a fiatal kecske gyomrát a Kárpátokban, s a Kárpát-medence népeinél/'* Ügy véljük, hogy a kecsketartás és a juhászat kultúrája, s benne a tejfeldolgozás a legkorábbi időtől kezdve együtt fejlődött. A két állat biológiai hasonlósága, a közös tartás gyakorlata a haszonvétel kultúrájának is hasonló vonulatát alakították ki. Népünk együtt ismerkedhetett meg a két állat tartásával, s a juh szerepe azért volt mindig is domináns — a kecskéhez mérten —, mert népünk legkorábbi történetétől kezdve alkalmasabb volt számára a földrajzi környezet. A magyarságnál azonban a juhászainak kezdetektől fogva kísérője lehetett a kecsketartás, s e sajátos szimbiózis eredménye az a kép, melyet ma a kecsketartás tükröz. 2. A hús A kecsketartás számotlevő haszonvételi formája a hús is. A kecskehús fogyasztása eltérő jelentőségű az egyes európai országokban: van ahol szinte egyenértékű a tejhaszonnal, másutt jelentősége elhanyagolható (lásd fentebb). Ügy tűnik, hogy a kecskehús fogyasztása ott a jelentősebb, ahol a kecsketartásnak nagyobb hagyományai vannak. Ahol újabban jelent meg, ott mindig a tejhaszon az elsődleges, az állat húsa lényegesen nehezebben épül be a táplálkozásba. Az elmúlt évtizedek statisztikája azt mutatja, hogy a kecskehús fogyasztásában a Földközi-tenger melléki országok járnak az élen/' 5 A környező országokban a tejhaszon jelentősége mindenütt felülmúlta a kecskehúsét. A Lengyel-Kárpátokban a kecske főleg tejelő állat, húsát csak a tehetősebbek fogyasztották, ünnepi alkalmakkor. 40 A szláv népeknél a tej és a bőr a kecske fő haszna, de egyes csoportjaik (Nagy-Lengyelország nyugati területén, Észak-Beloruszsziában, Észak-Fehér-Ororszországban, s délen, a Crna Gora területén) fogyasztották az állat húsát. 47 Román havasi pásztorok, Havasalföld és Moldva pásztorai a kecske húsát is felhasználták a pastramä ö Kowalska-Lewicka, A. 1972. 140—141. ** Wolski, K. 1976. 160. 48 Baromfitenyésztés 1957/8. Görögországban évente 2,7 millió, Spanyolországban 1,5 millió darab kecskét fogyasztottak el az 1950-es években. A század elején — az említettek mellett — Szerbia, Bosznia-Hercegovina voltak a legnagyobb kecskehústermelők. Vö.: Rodiczky J., 1909. 50. /i6 Kowalska-Lewicka, A. 1972. 140. 47 Moszynski, K. 1967. I. 136—138.; Szromba-Rysowa, Z. 1978. 20—21. Az utóbbi adatért Niedermüller Péternek tartozom köszönettel. 110
