Feld István - Juan Cabello: A füzéri vár (Borsodi Kismonográfiák 11. Miskolc, 1980)

repel ekkor az Öszeírásban. Kőkéményes szenelőhelyéhez tartozott talán az a sok kályhacsempe-töredék, melyet az alatta levő pince északnyugati sarkában találtunk, s am'elyekből három típust is össze lehetett állítani (50—51. kép). Innen nyílott nyugat felé az „öreg ház", egy viszonylag nagyméretű helyiség, melynek falai deszkaborításúak voltak. Ennek volt egyedül két ablaka a vár összes helyiségei közül — valószínű, hogy ez az a két ablaknyílás, mely a várról 1890-ben készült rajzon még látszik (18. kép). A helyiségnek 1620-ban még egy zöld kerek asztalból, 12 zöld egyes székből, 3 lócából és egy pohárszékből állt a berendezése — legkésőbb a Báthoriak idején tehát a vár „nagyterme" lehetett —, de már ekkor is lisztet és árpát tartottak benne. 1665-ben viszont csupán egy ócska faládát találtak itt. A teremnek zöld kályhája volt, valamint egy árnyékszéke, mely egy kis, boltozatos helyiségből nyílott. Ugyaninnen lehetett bejutni a kápolnába, mely természetesen már 1620-ban használaton kívül volt — padlóján meszet, padlásán puskaport tároltak. 1665-ben kőoltárát, kőből készült „prédikáló székét" említik, ablakai ekkor már csak vashálóval voltak bevonva. Az inventáriumok a felsoroltakon kívül még több helyiséget is említenek a palotában. Ezek valószínűleg az északnyugati szárny emeletén voltak. Tudjuk ugyanis, hogy a „felső ebédlő palotából" nyílt egy „boltos ház", piros márványkő asztallal — ez 1644. és 1665. között a földszintről kerülhetett ide, mert az utóbbi évben ott már nem említik — karszékekkel, festett nyoszolyával, kályhával. Majd innen lehetett bejutni egyrészt a tárházba — itt fehér márványkőből készült asztal volt, egy másik, vörös színű asztal mellett, padszék és fekete láda, tehát ekkor lakták — másrészt a „másik boltba", melynek ugyancsak változatos, az eddigiekhez hasonló berendezéséből egy nyolcszögű asztal és egy kétfiókos almárium említendő míeg. Talán ezekkel, az 1665-ben leírt szobákkal azonosítható az 1620-as inventáriumból a szintén berendezett „kisház", „nyulak háza", „zsidóház" és a „hosszú bolt". Mindezekről azonban közelebbit nem tudunk. A lakóhelyiségek berendezése — annak ellenére, hogy 1620-ban jelentős részükben terményeket tároltak, s 1665-ben pedig számos közülük már igen rossz állapotban volt — megfelelt a 16—17. századi nemesi várak, kastélyok, udvarházak általánosan használt berendezésének. Ugyanilyen egyesszékek, padszékek, karszékek, aszta93. Ilyen fafolyosót ismerünk Nagy sa jóból és Kővárról is: B. Nagy M. 1973. 184., 238. 86