Feld István - Juan Cabello: A füzéri vár (Borsodi Kismonográfiák 11. Miskolc, 1980)

Imre nádorról tudjuk, hogy gyakran járt többi váraiban is, Terebesre mehet bizonyára Füzért is többször útba ejtette. Valószínűnek látszik azonban, hogy a régi hegyi várak szerepe a 15. század végén és a 16. század elején még jobban megváltozott: eredeti lakóhelyfunkciójukat fokozatosan elveszítették, uraik a kényelmes, kastélyszerű, nagyrészt ekkor épített vagy újjáépített váraikba, castellumnak nevezett erősségeikbe költöztek. Az új igényeknek és életfelfogásnak, a divatnak az olyan szabályos, gyakran négyzetes formájú, kénylelmes lakószárnnyal rendelkező várak feleltek meg, mint Siklós, Önöd, Debrő és részben Terebes. A korábbi sziklavárak így ezentúl elsősorban katonai, de főleg börtön-, biztos értékőrző szerepet töltöttek be. Így érthető, hogy írott adataink nem szólnak Imre nádor füzéri, csorbakői, vagy újvári építkezéseiről. A művészettörténeti irodalomban ugyan arról olvashatunk, hogy Perényi Imre ekkor egy vörösmárvány burkolatú termet alakíttatott volna ki a füzéri várban, ez a megállapítás azonban csupán egy 17. századi várleltár félreértésén alapul. Az ásatások során kerültek elő ugyan egyszerű reneszánsz nyíláskeretrészletek (32. kép), ezekről azonban nem lehet eldönteni, hogy mikor készültek, származhatnak Imre fia, vagy unokája idejéből is.

66 Ugyancsak nem tudtuk még egyértelműen megállapítani, mikor épült Füzéren a vár kapubástyája (34. kép). Már esett szó arról, hogy a középkori ostromgépekkel Füzéren semmit sem érhettek el a támadók. A 15. században azonban már egyre inkább elterjedtek 66. Ld. a 44. és 65. jegyzeteket, az ott idézett munkákban az egyes várak alaprajzával. Ld. még Siklósra: Gerő L. 1975. 235—244. (Czeglédy Ilona összefoglalása). — A márványburkolatra: Balogh J.: Az esztergomi Bakócz-kápolna. Bp. 1955. 33., uő.: A reneszánsz kor művészete. In: A magyarországi művészet története. Bp. 1970. 205. — eszerint a Bakócz-kápolna mellett ez lett volna az egyetlen teljesen vörösrnárvánnyal burkolt terem az országban. Ezzel kapcsolatban már Mojzer Miklós is fenntartásokkal élt: Mojzer M.: Torony, kupola, kolonnád. Bp. 1971. A tévesen értelmezett 1665. évi inventárium ide vonatkozó része: „... Ebből nyílik egy boltos ház (melyben) zöld kívül fűtő kemence. Ezen, boltos házból nyílik a Tár ház ajtaja. Piros márványköve& házból nyílik más bolt is..." Vessük ezt össze a három, évvel később készült inventárium szövegével : „ ... vagyon, itt egy kívül fűtő zöld mázas kemence, egy piros márványkőből álló asztal kőlábastól. Ezen boltos házból nyílik az tárház... Felül megírt piros márvány kőasztalos házból nyílik ..." — azaz egyértelmű, hogy csupán egy kőasztal állt a helyiségben. (Az inventáriumok teljes szövegét ld. a mellékletben.). 55