Feld István - Juan Cabello: A füzéri vár (Borsodi Kismonográfiák 11. Miskolc, 1980)

A vár, mint elkülönített, erős és díszes lakóhely, ugyanúgy a külön temetkezőhely, az építési feliraton és sírkő vön szereplő családi címer az arisztokrata és a többi országlakos között fennálló különbséget hangsúlyozta. Ezt szolgálta a saját várkápolna is, mely kiemelte a várurat és családját a plébánia kötelékéből. Itt hallgathatták a misét, itt szolgálta ki számukra a kápolna külön papja a szentségeket, pápai engedély esetén még akkor is, ha a környék egyházi tilalom alatt állt.

53 Ez a fontos tartalom megfelelő formát igényelt. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy ennek a középkori Magyarország területén a füzéri várkápolna az egyik legszebb megvalósulása. Mivel az építtető igényeinek megfelelő és a kor szokásai szerint keletéit épület a meglevő falakon belül bizonyára nem fért volna el, azt a déli palota külső oldalához építették hozzá (17., 18. kép). Hogy a kápolnateret a palota földszintjéről meg tudják közelíteni, először egy 10 méter magas alépítményt — dongaboltozatos pincét — kellett készíteni. Ezen helyezkedett el a tulajdonképpeni kápolna, melynek szabályos téglalap alaprajzú, 5x8 méteres belső terét egy 8 méter magas, kétszakaszos, valószínűleg csillagboltozat fedte (25—26. kép), így jött létre a toronyformájú kápolnaépítmény — szó sincs emeletes kápolnáról, mint ez néhol olvasható —, melyet a keskeny sziklapadon mesteri módon, támpillérek vagy falrézsű nélkül építettek meg (60. kép). A kápolna nyugati és keleti falát egy-egy, a délit két nagyméretű, csúcsíves ablak törte át. Mérműveik, osztósudaraik ismeretlenek, gazdag keretezésükbe egykor fémcsapokkal erősítették az üvegezetet tartó fatokokat (22. kép). A könyöklő alatt övpárkány futott körbe, ezt csak az északi oldalon kialakított ismeretlen kiképzésű kapunyílás szakította meg. Az ablakok alatt — a keleti rész kivételével, ahol az oltár állt — ülőfülkék mélyültek a falba. Gazdag pálcatagos keretezésük megmaradt részletei alapján a nyuKomenského. Roc. XX. História. 1969. — a vajdahunyadi vár 1450 utánra tehető részeinél — Möller I.: A Vajda-Hunyadi vár építési korai. Bp. 1913. —, a budai várnegyed Mária Magdolna templomának a század második felére keltezhető nyugati bővítésénél — Bertalan V.-né: Mittelalterliche Baugeschichte der Maria-Magdalen e-Pfarrkirche in der Budaer Burg. In: Acta Techn. Acad. Scient. Hung. 67. (1970) — és a budai várpalotában is: Várnai D.: A budavári középkori boltozatok bordáinak formai fejlődése. In: Budapest Régiségei. 16. (1955) 363. 53. A várkápolnák szerepére: Fügedi E. 1970. 17.; uő. 1975. 82. —szükség esetén természetesen a kápolna papja lelkipásztori feladatokat is ellátott. 43