Feld István - Juan Cabello: A füzéri vár (Borsodi Kismonográfiák 11. Miskolc, 1980)

uradalmat, melyet ezután a várhoz számítottak. Nem tudjuk, Füzér volt-e a székhelyük, vagy inkább — Mihály tisztsége miatt — a nyitrai Temetvény, s az sem világos előttünk, hogy meddig birtokolták a várat. Demeter, majd Mihály 1280 körül meghalt, ekkor esett el Mihály egyik fia a kunok elleni hódtavi csatában, de a másik sem élt már 1285-ben.

21 De akár kihalt ezzel a osalád, akár nem, igen valószínű, hogy Füzér várának hamarosan V. István kegyeltjleinél hatalmasabb gazdája támadt. A királyi földek magánkézre jutásának, a várral erősített nagybirtokok létrejöttének következménye ugyanis az ún. tartományuraságok kialakulása lett. Birtokaikra és főleg kőváraikra támaszkodva egyre többen tettek kísérletet arra, hogy egy-egy területen a náluk gyengébb nemeseket, egyházakat, városokat uralmuk elismerésére kényszerítsenek. Szinte természetes, hogy e feudális urak közé tartoztak Abaúj vármegyében az ősbirtokos Abanembeli Dávid fiai: Finta, Péter és Amadé. Az Aba-nemzetség birtokairól és vagyonáról már esett szó, mindehhez járult még ekkor a testvérek által betöltött számtalan országos méltóság. Utóbbiakra a királyi jogok — bíráskodás, adószedés, birtokadományozás — gyakorlásánál lehetett hivatkozni. A legidősebb fiú, Finta már 1281-ben összeütközésbe került emiatt a királlyal, IV. László sereggel vonult ellene és szalánci várát is elfoglalta. 1285 körül már csak Amadé élt, akiről tudjuk, hogy részt vett a morvamezei csatában, és ott volt a hódtavi ütközetben is. Érdemeiért IV. László az egész Ung vármegyével jutalmazta, nádorrá, valamint Abaúj, Zemplén és Szepes megyék ispánjává tette. De tartományúri törekvései miatt, ő sem kerülhette el az összeütközést az uralkodóval: 1288 előtt már székhelyét, a gönci várat kellett védelmeznie László ostromló seregei ellen. Később változtatott politikáján. Az lett az elve, hogy a királlyal való jó viszonyt megőrizve — jogilag lehetőleg kifogástalanul — vonjon fennhatósága alá minél több várat és birtokot. Ezért hűséges híve lett III. Andrásnak is, aki 1293-ban ismét nádorrá nevezte ki, s Amadé ettől kezdve ezt a címet haláláig használta. Közben pedig lehetősége nyílt uralma nyugodt kiépítésére. III. András halálakor már szinte kész is volt az „országa": Abaúj, Zemplén, Szabolcs, Ung és Bereg megyéik jelentős része 21. Karácsonyi J. 1900. III. 20—23.; Györffy Gy. 1963. 82. Utóbbi helyen szerepel egy, Mihályra vonatkozó 1285. évi oklevél is, azonban a forrás megjelölése nélkül. Temetvényre: Fügedi E. 1977. 204. 23