Feld István - Juan Cabello: A füzéri vár (Borsodi Kismonográfiák 11. Miskolc, 1980)

melyek az emeleten az egyetlen ép ablakfülke formáját követték — jellegtelen keretezései, de főleg az eredetitől élesen elütő kváderfalazat túlzott hangsúlyt kapott. Nem szerencsés az sem, hogy nem lehet tudni: milyen alapon került ajtó az emelet déli falába, s miért nem ablak, mint az északiba. A földszint keleti kapuja nem épült meg, talán nem találták megfelelőnek a tervet.

108 A vár más részein nem történt helyreállítás, de a fennmaradt fényképek szerint több ponton végeztek még földmunkát, így többek között, részben kitisztították a „ciszternát" is. Nem tudjuk, hogy a torony nyugati oldala előtti területen, ahol Lux Géza „keresztül-kasul szaladó falakat" látott, ásatás történt-e, vagy inkább építőanyagot bányásztak a törmelékből, sőt, az alacsonyabb falakból is. Az 1935 körüli felvételek inkább az utóbbit valószínűsítik (64. kép). E munkák során kerülhettek elő azok a kályhacsempék, melyekről már csupán egy korabeli fotó tanúskodik (54. kép). Ugyancsak elkallódtak azok a boltozati bordadarabok is, melyeket valószínűleg a kápolna kitisztítása során gyűjtöttek össze (61. kép). Pontosan nem tudjuk, hogy a szükséges anyagiak fogytával már 1936-ban, vagy csak 1937-ben szakadtak-e félbe a munkák. Folytatásukra a második világháború kitörése miatt azután már nem is került sor. A számos kezdeményezés azonban végső soron eredményre vezetett: a kápolna és a torony már nem romlott tovább. Helyreállításuk — befejezetlenségük ellenére is — érdekes emléke a korabeli műemlékvédelmi szemléletnek. Ott azonban, ahol nem végeztek biztosítómunkát, tovább folyt a pusztulás. Az 1938-ban készült felvételek szerint, ekkor a kapubástya felső részének még jelentós falazata állt még (34. kép), s megvolt a kettős árnyékszék két emeleti boltozata is (48. kép). Ma ezeket hiába keressük, mint ahogy nem találjuk a déli várfal ablakmaradványait, az északnyugati árnyékszék részleteit, vagy a kápolna ülőfülkéinek új mellvédjeit sem.

J0!) A helyreállítási munkákkal kapcsolatban születtek a vár első, tudományos igényű ismertetései. Lux Géza számos rövidebb cikkben foglalkozott 1936 és 1943 között a romokkal, ezek néhány vitatható megállapításuk ellenére, máig alapvető szakirodalomnak számítanak. Ezeket foglalta össze a magyar várak első rendszerezője, Gerő László 1955-ben megjelent alapvető munkájában. Gera újabb írásaiban Füzért — bár minden torony jellegű része kiugrik a 108. A torony tervrajza a felméréssel és más vázlatokkal együtt az. OMF Tervtárában található; az említett fényképek az OMF Fotóarchívumában. 109. E fényképek is az OMF Fotóarchívumában vannak. 100