Szilágyi Miklós: A Hernád halászata (Borsodi Kismonográfiák 10. Miskolc, 1980)

HALÁSZATI LEHETŐSÉGEK A halászó víz és a halak A Hernád teljes hossza 282 km, ebből 119 km a magyarországi szakasza, mintegy 9 km a magyar—csehszlovák közös határ. Tornyosnémetinél lép magyar területre, és Sajóhídvég alatt torkollik a Sajóba. Csehszlovák területen Kassáig szűk völgyben folyik, innen széles völgy-lapályon kanyarog. Magyarországi útján alsó szakasz jellegű: a nagy esésű felső szakaszról érkező hordalék lerakódik, s a medervándorlás is, a zátonyosodás is jelentős. Hernádszurdok alatt a Kis-Hernádnak vagy Bársonyosnak nevezett mellékág szacad ki a folyóból, mely majdnem párhuzamosan folyik délre, s Bőcsnél egyesül újra a Hernáddal.

10 Ez az eredetileg természetes vízfolyás századunkban már szabályozott „malomcsatorna" volt: rendszeres vízellátását egy Szurdoknál beépített gát biztosította, és több törpe vízi erőművet működtetett.

11 A főfolyó mélysége 1—2 méter, szélessége átlag 30 méter, némely helyeken azonban — mivel zátonyos — sokkalta sekélyebb, és szélessége a 150 métert is feléri.

12 Esése, s ezzel együtt vízsebessége, a Sajóhoz hasonló, lényegesen nagyobb, mint a Tisza, a Bodrog vagy a Körösök magyarországi szakaszán.

13 A szabályozások 1910 körül kezdődtek a Hernádon. 1945-ig 7, azóta további 3 átmetszés készült el, és több-kevesebb rendszerességgel folyt a partvédő művek építése is. Ezek a szabályozási munkák nem változtatták meg a mederviszonyokat és a vízjárást olyan 10 A legfontosabb adatok: Sziklay J.—Borovszky S. (szerk.), 1896. 271; Zrínyi J.—László F. (szerk.), 1961. 143—146. 11 Zrínyi J.—László F. (szerk.), 1961. 383. — Korponay J. (1866—1870. I. 250—258.) adatai szerint 1853-ban alakult a „kis-hernádi vagy bársonyosi társulat", s ekkor állapították meg, hogy 14 malomnál több nem lehet a csatornán. 1863-ban az első kőből épített osztógát is elkészült. 12 Sziklay J.—Borovszky S. (szerk.), 1896. 271. 13 Zrínyi J.—László F. (szerk), 1961. 134—149. 7