Szilágyi Miklós: A Hernád halászata (Borsodi Kismonográfiák 10. Miskolc, 1980)
ták. 112 Ha a paraszthalászok mégis „gazdaságosnak" ítélték, s állandó halászóhelyet is kiépítettek maguknak, nyilván a rendszeres halvonulásra számítottak, tehát elsősorban „idényben" (az áradásapadás vízr- és halmozgása idején) halászgattak. 113 A halvonulás valamelyes rendszeressége azonban úgy is biztosítható, ha egy rekesztek segítségével a halászóhely felé terelik a rendszertelenül úszkáló halakat. Ezt a szerepet töltötték be a korábban idézett szégyeszerű rekeszek. E néhány adat érvényét jelentősen megnöveli az a tény, hogy a rekeszek „tartozékai": az ülőhelyek azokon a vidékeken is jellemzőek maradtak, ahol az utóbbi évszázadban már nem rekesztettek. 114 A szegye „kapujában" viszont — az összehasonlító adatok tanúsága szerint — nemcsak emelőhálóval, hanem őrfonalas zsákszerű hálóval is üldögélhetett a halász. Erre nincs ugyan megbízható magyar adatunk (a Herman ismertette Olt vidéki ciójú 11 ''), a szomszéd népek halászai azonban elsősorban ezt a megoldást részesítik előnyben. 1 "' Ha a szegye és a különböző hálótípusok összefüggéseit részletesen fel tudjuk majd deríteni (ez a későbbi kutatás feladata lehet), arra is választ adhatunk, hogy a csempely eszköznév miért jelölhet emelőhálót is, zsákszerű hálót is — ugyanúgy, mint a szák. Az ,emelőháló' jelentés a Felső- és Közép-Tisza vidékén nagy területen adatolható (más terminológiák, a teszi-veszi, ághegyháló, emelöháló stb. mellett). 117 A Körösök vidékén viszont "2 V. ö.: Szabó K., 1937. 398—399; Nyíri A., 1948. 54—55. 113 A dél-borsodi Tisza-ártéren (gyűjtési tapasztalataim szerint) még az 1920-as években is ez volt a jellemző. Ezen a szakaszon az 1930-as években fejeződött be az árvédelmi töltés építése. I|/l V. ö.: Ecsedi I., 1934. 189. — A Szamosháton a parti ülőhelyet vésznek nevezték. A név esetleg; a vész 'rekesztek' jelentés-módosulásával keletkezett (Csüry B., 1930. II. 452.) így értelmezhető a Herman O. (1887. 80—81, 503.) által adott 'a mocsár kisebb-nagyobb nyílt helyei' jelentés is. !'•"» Herman O., 1887. 311. — Talán hasznos lenne Lükő G., 1942. 76—78. ehhez a hálóhoz és a lesihálónak nevezett emelőhálóhoz kapcsolódó ötletét ismételten végiggondolnunk. Lükő az osztják vazsan és a román sárnik (őrfonalas, zsákszerű hálók) között keresett kapcsolatot, a románok eszközének magyar, s ennek finnugor eredetét feltételezte. Ha túlságosan merésznek tűnik is az ilyen eredeztetés, meggondolandó, amit az emelőhálók és a zsákszerű hálók magyar és román elnevezéseinek keveredéséről felvetett. (A vaéanról részletesen: Sirelius U. T., 1906. 83—95, 392—400.) 110 L. a 82. jegyzetben idézett irodalmat, 117 Pl. Ecsedi L, 1934. 186; M. Kiss L., 1931. 113, 116. (és saját gyűjtés!. GR
