Szilágyi Miklós: A Hernád halászata (Borsodi Kismonográfiák 10. Miskolc, 1980)

a hasonló funkciójú rekesztékek.

82 Mivel a halászati törvény óta a vízfolyások teljes elrekesztése szigorúan tiltott (s a tilalom a jelentősebb folyókon könnyen ellenőrizhető is!), a XIX. század végére szükségszerűen le kellett mondaniuk a halászoknak az, ilyen funkciójú rekesztékek építéséről.

83 Feltételezhető, hogy e törvénybe foglalt tilalom előtt is korlátozták használatukat, A Szamoson és a Krasznán pl. már a XVIII. században leromboltatták a hasonló funkciójúnak valószínűsíthető zsallókat, mert a víz szabad folyását akadályozták.

84 Ha a hálós halászatot segítő rekesztékek valamikori ismeretét feltételezzük, értelmezni tudjuk azt is, hogy miért lehetett az emelőháló és a meriszák a Hernád fő szerszáma. A Felső-Tisza vidékén és mellékfolyóin mindenütt használták ezeket a véletlenre számító — a főfoglalkozásúak szerint „gazdaságtalan" — kisszerszámokat a paraszthalászok, korántsem elszigetelt jelenség tehát a Hernádon megfigyelt kivételes jelentőségük. Az összehasonlító adatok viszont azt is bizonyítják, hogy rendszerint hajtással vagy rekesztessél kapcsolódott össze a kishálók használata. így már sokkal kevésbé volt a „véletlenre" alapozott a fogás. Mi magunk (és hasonlóan a korábbi gyűjtések is) a hajtást találtuk jellemzőbbnek, a rekesztésre nincsenek adataink. Mivel azonban e két alapelv éppen a zsákszerű kishálók és az emelőhálók vagylagos használata révén szorosan összefügg egymással, közvetett módon a rekesztést is valószínűsíthetjük.

85 82 összefoglalóan: Moszynsky K., 1967. 84—86. — A jugoszláviai vizeken: Curcic V., 1912. 520—522. (gragja); Drobnjakovic B., 1934.35—37. (sedzsa); Momirovic P., 1972. 28—29. (garda); az északkeleti Kárpátokban: Vladikov V., 1926. (sidza); Martinka J., 1931. 86—87. (a szerző részletesen összevetette Vladikov V. leírását és a maga zempléni adatait a középkori magyar szegye-adatokkal!); Andreska J., 1972. 211, 253. — A Jankó J., 1900. 166. skk. és Sirelius U. T., 1906. (passim) idézte cége-analógiákat is ennek ismeretében kell újraértékelni, különös tekintettel az eredetileg 'ülés, ülőhely' jelentésű, szláv eredetű szegye terminológiára (Kniezsa I., 1974. 494—495.). 83 A rekesztés tilalmáról (a törvény szövegén túl a minisztérium eseti állásfoglalásairól) 1. Fischer F., 1928. passim. 84 Takáts S., 1899. 1—34; Takáts S,, én. (1928) 226. s:

> Mindezzel párhuzamosan a különböző rekesztékek tipológiai rendjét is újra kell gondolni. Erre külön tanulmányban térünk vissza. Most csak utalunk rá, hogy nem kell feltétlenül egy funkciójú rekesztékekre gondolnunk: lehettek olyanok is, melyekbe varsákat is beépítettek, „kapujukban" kishaléval halásztak, mögötte pedig akerítőhálót húzták. (Sirelius U. T., 1906. rokon népeinktől közölt megfigyelései is ezt a következtetést látszanak erősíteni.) (iL