Szilágyi Miklós: A Hernád halászata (Borsodi Kismonográfiák 10. Miskolc, 1980)

került minden esetben kideríteni, hogy a falu határában annak idején kétközzel halászok helybeliek voltak-e. Ha igen, akkor sem azok, akiket a falusi közvélemény halásznak tekintett. A vizsolyiak pl. tudták, hogy csak a bérlőnek lehetett kétköze, aki alkalmanként napszámosokat fogadott fel, de — jellemző módon — halászaink csak azt az alkalmi használatát tartották jellemzőnek, amikor a közös — vidláshálóval való — halászatukkor rekesztettek vele. A hiányos információk alkalmasint arra mutatnak, hogy mindazokon a helyeken, ahol nem maguk a halászok bérelték a vizet, a nagy méretű kétközháló esetleges használata a mindenkori bérlő szervezőkészségének függvénye volt. Ha beszerzett egy kerítőhálót, alkalmi segítőkkel halász tátott. A falu halászai — mivel számukra tilos volt ilyen szerszám tartása — nem tekinthették a helyi halászatra jellemzőnek a kétközháló használatát. Néhány faluban viszont nem ezzel a viszonylag nagy méretű, hanem a 1~)—20 méteres (2 méternyi mély-1

) kétközzel a helybeliek 20. kép: Halászat kétközhálóval (Belsőbőcs — Cyőrffy I. jelvétele, Néprajzi Múzeum, Fotótár 65204. Itsz.) 44