Lajos Árpád: Nemesek és partiak Szuhafőn (Borsodi Kismonográfiák 8. Miskolc, 1979)

házról házra. Kapnak egy-egy darab szalonnát, ezeket nyársra húzzák. Kapnak kolbászt, tojást, mindezt valamelyik baráti háznál közösen megsütik, gondoskodnak italról is, s így még egy utolsó lakomát csapnak. A szuhafői lagzi valamelyest összehozza a derekiakat és a partiakat. Közös élmények nyomán, közös szokások alakulnak itt ki. Azonban a főszerepet, mint a fentiekből is kiderül, a nemesek viszik. A lakodalom rangját ők emelik. A partiak velük reprezentálnak, s lagzijukban örömmel helyezik őket előre. A nemes ha meghívja a partit, ezzel úri leereszkedését fejezi ki. A parti a nemes lagzin nem reprezentálhat, a lakomából általában az jut neki, ami marad. Legmélyebb szakadék a két réteg közt a házasodásban van. A nemesek nem keverednek a partiakkal. Ha ilyesmi — nagyon elvétve — előfordul, végleges szakadásra vezet. BARTÓK Rafael, aki DEMETER Borbálát elvette, „szálka lett" a nemesek szemében. Szidták, gúnyolták, féleszű Rafusnak hívták. így bélyegezték meg: „Te, Ha beszeélsz avval a nemzetgyalázóu BARTÓK Ráfussál, mondd meg neki, hogy ne tanálkozzeék velem, mert im szembeköpöm". A nemzetgyalázáson a nemesek a nemzetséggyalázást értik, de még ez is súlyos szó. A BOCSYaktól is elkülönültek, mióta BOCSY László kondás lányt vett feleségül (GÁL Margit). Valamit emelt rajtuk, hogy BOCSY Erzsébetet NAGY István feleségül vette, de máig sem számítanak valódi nemeseknek. Nemes szuhafőiek nem nemessekkel általában csak úgy házasodnak össze, hogy azok más vidékről jönnek ide vőnek (POGONYI család), vagy nemes lány máshova kerül menynek. Itt az a fő, hogy a nem nemesi élettárs vagyonilag jól álljon, vagy valami rangja legyen. Pappal, tanítóval gyakran házasodtak össze. A szuhafői lakodalom az utóbbi években a polgárosodás útján van. A hozzá fűződő népszokások csak töredékeikben vannak meg. A nemesi és a parti rokonságot a származás és a vagyoni helyzet kizárja. — A komaság nagyon vékony és halvány kapocs a két réteg közt, s nem is tekinthető rokonságnak. Nemes sohasem hív meg partit komának, de ha a parti meghívja, nem zárkózik el. A nemes keresztszülő kirukkol az ajándékkal. A parti gyermekágyas asszonynak („fekőü-asszony") mindennap visz enni-, innivalót, tyúklevest, paprikás- vagy rántott csirkét, kalácsot, mézes pálinkát. Gondoskodik a gyermekkelengyéről, sőt, a parti keresztszülő veszi meg a lány menyasszonyi ruháját, kelengyéjét, illetőleg a fiúnak inget, edényt ha megnősül. A keresztelőn — melyre metéltkés húslevest, csirkét, kalácsot készítenek —, a rokonság köréből kikerülnek a garasos komák, akik pénzzel járulnak hozzá a család segítéséhez, A komaságba került derékiak és partiak magázzák egymást. Szoros kapcsolat nincs köztük. A gyermek megnő, olykor-olykor 56 felkeresi keresztszüleit, húsvétkor illendőségből elmegy öntözködni.