Lajos Árpád: Nemesek és partiak Szuhafőn (Borsodi Kismonográfiák 8. Miskolc, 1979)
,,Aki a róuzsajat igazan szereti, Zaporesőü esik meégis felkeresi, Lam én a róuzsamot igazan szeretem, De fel is keresem. Zaporesőü után a szer ha mégcsordul, Talán még végtére szívem hozzad fordul. Te tettel fogadást eén előüttem nem mas, Hogy te nem szeretsz mast." A mulatozó nóta közben a násznép apraja táncra perdül. A vőlegény szószólója azonban feláll. A lánykiadó pedig biztatja: „Halljónk szóut!" Válaszol is a szószóló: „Nem azér gyöttőünk am, hogy mi itt leülj őünk, Vőülegény uramnak menyasszonyát kérjük." A lánykiadó tiltakozik. ,,— Nem ösmerőnk mi olljat! Nincs itt menyasszony." De a szószóló erősíti, hogy van. Hosszas alkudozás után beismeri a lánykiadó, hogy van itt menyasszony. De nem adják olyan könnyen. Előbb meg tudnak-e válaszolni néhány kérdésre? Fel is adja a szószólónak: ,,Hany hegyi van a szuhafői határnak?" A szószólónak ügyesen kell felelnie: „— Hat, mert hat ar van Szuhafőn is." „Hogy hijják a kiherélt bakkecskét?" Ahelyett, hogy azt válaszolná, cap, azt kell ügyesen felelni: ,,— Nem hijják man azt semminek." Még egy feladat: „A szuhafői határnak van egy báránya. Ha vérit veszitek, hozzatok el!" Erre azt kell válaszolni, hogy nincs annak báránya, mert az nem más, mint a határkő. A szószólónak ügyelni kell a helyes feleletre. De ezalatt a játék alatt neki is, s a nagyvőfélynek is vigyáznia kell, hogy a menyasszonyos ház násznépe ki ne figurázza. Ha nem ügyelnek, bemeszelik a csizmájuk sarkát, tollat dugnak a csizmájuk szárába, vagy csirkecsontot a zsebekbe. Ha a lánykiadó kifogyott a rejtvényekből, s a szószóló megfelelt a próbának, ki kell adni a menyasszonyt. De a vőlegény nem kapja meg olyan simán. Először behoznak egy pacurkába öltöztetett, bekormozott arcú cigány asszonyt. A vőlegény élénken tiltakozik. Kiviszik a cigányasszonyt, s behoznak egy öreg nénit. De a vőlegény követelésére őt is kiviszik. Végre behozzák az igazi menyasszonyt. Ekkor a vőlegény nagy vőfély ével eléje áll, a menyasszony nagyvő52 félye pedig leinti a mulatozókat és a cigányt:
