Lajos Árpád: Nemesek és partiak Szuhafőn (Borsodi Kismonográfiák 8. Miskolc, 1979)

sem nagy számmal vesznek ezen részt. Az egyik, katonának maradt deréki legény házában rövid mulatságot tartanak. A legények borról, cigányról gondoskodnak. A lányos anyák összeadnak fejenként egyegy szakajtó lisztet, öt-hat darab tojást, egy-egy tyúkot. A többit elintézik a fiús anyák és a lányok. Sütnek, főznek, terítenek. Este kezdődik a búcsúzó, éjfél után fejeződik be, cigányzene mellett, csárdással és újabb polgári táncokkal. A katonaélet után hamar nősülnek mindkét rétegben. A házasodás szokásai — mint mindenütt — Szuhafőn is a polgárosodás útján haladnak. A nemeseknél gyorsabb, a partiaknál lassabb ütemben, ballagva a derékiak után. A szuhafői lagzi hagyományos formái a századunk húszas éveiben mindkét rétegnél éltek, s azonosak voltak. Ennek oka a nemesek és partiak közös részvétele, akár a derékban, akár a parton játszódott le a lagzi. A nemes és a parti lakodalom közti különbség nem a stílusban, hanem a polgáriasodás ütemében, s a két réteg egymással szembeni magatartásában nyilvánul meg. Nemes és parti adatközlőim adatai nyomán a gömöri lakodalmak egy Szuha-völgyi változatát ismerhettem meg. Bár nem emlékeznek a szokás-sor minden részletére, elbeszélésük alapján a következőképpen zajlott le a szuhafői lakodalom: Miután a fiatalok meggyőződtek kölcsönös vonzalmukról, a legény szülei és keresztszülei elmennek a lányos házhoz és néhány egyszerű szóval megkérik a lányt. A fiú otthon marad. A fiatalok neve ekkor: vőnek való, illetőleg: menynek való. A lányos ház vendégeit a leendő nászasszony és a nász kínálgatja. A menynek való terítget és szolgál fel. A megkérés után hamarosan felkészül mindkét család az esküvőre. Derekasiaknál marhát, tinót, disznót, juhot vágnak, nem szólva az aprójószágról. A partiaknál legfeljebb disznó járja. Az ő alkalmukra valamivel kirukkol a nemes is, dolgozójának általában juhot küld. Megy a hívogatás a csigacsinálóba. A hívogató parti asszony a nemeseknél is. Fehér vászonsurccal és vállára-derekára ferdén feltűzött hímzett vászonkendővel van feldíszítve. Utóbbit a nemes asszonytól kapja a hívogatás szívességéért, vagy az ételkészítésben való segítségért. Nemes nő nem hívogat csigacsinálóba. Őrá nagyobb szerep vár mind a deréki, mind a parti lagziban. A lakodalomba való hívogatást vőfélyek végzik. Ök is fel vannak díszítve: derekukon, vállukon kendő, szívük felett kitűzött rozmaringbokréta. Deréki vőfély a partiak lagzijába is hívogathat, ha parti részről erre kitüntetőleg felkérték. Parti vőfély viszont csak parti lagziba hívogathat. Nemesek ugyanis nem kérnek fel parti hívogatót, mint ahogy egyáltalán partiak közül násznépet (vőfélyek, szószóló, násznagy, koszorús lány) sem választanak. Egyébként a hivatalosak mindkét réteg lagzijában vegyesen jelen vannak. A csigacsinálás a vőlegényes háznál is, a menyasszonyos háznál is társas formában megy. Nemes és parti nők az érkezés rendjében 4 foglalnak helyet. Itt nincs kivétel. Mindkét háznál készülnek a sza- 49