Lajos Árpád: Nemesek és partiak Szuhafőn (Borsodi Kismonográfiák 8. Miskolc, 1979)

13. kép. Varga Béla-ház, Legfelső part nincs meg. Bútorai új konyha-, ill. szobabútorok. A régiek közül a karoslóca még megvan, de kiszorult a ház tornáctalan eresze alá. Itt korhad, veri az eső. A ház egész hossza nincsen egészen 8, szélessége nincs egészen 4 méter. Újonnan van hozzáépítve a nyárikonyha. Itt van a konyhaberendezés egy része. A volt pitarban két ágy van még az öregek számára. A régi parti házak közt — emlékezet szerint — sok egysejtű házikó volt. Ma is van a parton egy ilyen, égrenyíló háznak hívják. Nem nehéz megállapítani, hogy az építkezésben a partiak a nemeseket követték és követik ma is. A házépítést a nemesek helyi és zádorfalusi mesteremberekkel (kőmívesekkel és ácsokkal) végeztették. Segítségül elhívták a partiakat is, leginkább aratóikat. Mihelyst egy falat felhúznak a kőmívesek, zöld ágat (télen fenyőágat) tűznek rá. A gazdasszonynak erre kendőt kell akasztania. Festői látványt nyújtanak a falak a feltűzött ágakkal, melyeken delénvagy hímzett házivászon kendőket lobogtat a szél. Ezeket a mesteremberek külön ajándékul kapják majd meg. Módosabb gazda öltözet ruhát rak az ágra az első mesterember számára. A partiak régebben csak egymást segítették a házépítésben, kölcsönös segítséggel építették egymás házát. A kendőfeltűzés és -ajándékozás, az építés bére mellett, napjainkban a partiaknál is megvan. A tető alá hozott ház padlója néhol még föld, de sok helyt már fapadló. Az elkészült házba való beköltözéskor a fiatal rokonok, ismerősök házszentelő bált szoktak rendezni saját költségükön. Szívesen vették 31