Veres László: A Bükk hegység üveghutái (Borsodi Kismonográfiák 7. Miskolc, 1978)

reket, 's neveket leggyorsabban, 's leg jutányosabb áron végre hajt mindenkor szemlélhetők ezen metszési példányok nagy mennyiségben a' fenti írt Kereskedésben."

139 Ugyancsak német üvegest alkalmazott 1844-ben Grosz Mayer, aki szintén „tisztelettel jelenti a t. ez. közönségnek, hogy üveg kereskedése csekély díjjért a vásárlandó üveg neműekre a legszebb rendes és gothicus betűket, tájékokat s más egyebeket a legnagyobb ügyességgel metszeni mindenkor kész, ebbeli gyors szolgálatát ajánlván."

140 Csupán a 19. század második felében ajánlották magyar mesterek üvegmetszői tudásukat a vásárlóknak.

141 A paraszti, polgári és nemesi háztartások leltárainak, hagyatéki anyagának vizsgálata a kor ipari jellegű üveges tevékenységi körének bemutatása egyaránt arra utal, hogy az üvegtermékeknek a 18. századi jelentéktelen szerepével szemben a 19. században egyre jobban érvényesülő hatása volt. Az üveggyártás gyáripari jellegűvé válása következtében az üvegtárgyak beszerzése elérhető lett minden háztartás számára. A városi polgárság üvegszükségletét nemcsak a városi céhes ipar biztosíthatta, hanem a bükki hutatelepülések üveges mesterséggel foglalkozó lakossága is. A gyáripari jellegű üveg előállításával párhuzamosan a hagyatéki leltárakban is egyre gyakrabban jelentek meg az üvegtárgyak, de az üveg —• mint használati cikk — szerepe, jelentősége sohasem vehette fel a versenyt a fazekasipar és a paraszti háziipar termékeivel. Az üvegkészítés technikai nehézségei, a termékelőállítás költségei miatt az üvegáru nem válhatott a háztartások nélkülözhetetlen darabjává.