Veres László: A Bükk hegység üveghutái (Borsodi Kismonográfiák 7. Miskolc, 1978)

táriumában még egyetlenegy üvegtárgy sem szerepelt. Később, 1767-ben és 1770-ben is csak hat illatszertartó üveget jegyeztek fel.

130 A 18. századi vendégfogadók leltárainak vizsgálata is azt mutatja, hogy öblösüveg csak ritkán szerepelt a berendezési tárgyak között. Miskolc 9 vendégfogadójában és korcsmájában csak fa ittze, fa messzely, Ón ittze és ón messzely szolgált az ital tárolására, kimérésére.

131 Hasonló képet alkothatunk a vagyonleltárakból is. Egy átlag miskolci polgár hagyatéki leltárában 1753-ban mindössze egy darab üvegtárgy szerepelt, egy butella.

132 Hasonlóan kevés üvegtárgy szerepel 1769-ben is. A 18. század végi „testamentum! rendelésiekben, vagyis végrendeletekben tapasztalható csupán az üvegek számának emelkedése. Ekkor már nem ritka az a hagyatéki leltár sem, amelyben akár 10 üvegtárgyat is felsoroltak, így ecetes üvegéket, sótartókat, pálinkás butykosokat, poharakat.

133 A 18. századdal ellentétben a 19. századi üvegipari termékelőállítás korszerűbbé, hatékonyabbá válása következtében az üvegtárgyak olcsóbbá váltak — bár még 8 közönséges palacküveg árából lehetett egy köböl búzát vásárolni — és a paraszti, polgári háztartások számára egyaránt könnyebben beszerezhetők lettek. 1801-ben például egy módos miskolci polgár javainak összeírásában már 43 üvegtárgyat jegyeztek fel. 13 üvegpoharat 25 rénes forint 35 krajcár értékben, 21 közönséges palacküveget darabonként 1 rénes forint értékben, 5 meczet Butelia-t, 3 talpas kispohárt és egy sótartót, amelyeknek 16 rénes forint volt az összértékük.

134 Nem sokkal később pedig egy csabai gazda háztartásában már 22 darab különböző funkciójú és formájú tárgy volt. 1 üveg mosdó medencze, butela 1, etzetes üveg butelka 7, 2 mettszett, 2 dupla finsa, 2 simpla finsa, 1 simpla talpas, 4 jecges és 1 füles pohár, 1 kis talpas pálinka pohár.*

35 A paraszti, nemesi és polgári háztartások legtöbb üvegből készült használati tárgya a boros pincékben volt. Mivel a bükki üveggyártás öblösüveg termékei elsősorban a bortermő vidékeken szolgáltak tárolóedényül, úgy tűnik, hogy a hagyományos, kerámiából és fából készült használati eszközökkel szemben csak itt állhatták a versenyt. Egy 1843-ban történt miskolci pincebetörés alkalmával felvett jegyzőkönyv tanúsítja, hogy a borospincék előbb váltak az üvegből készült használati tárgyak otthonává, mint maguk a lakóházak. A pincebetörés alkalmával a következő üvegből készült használati tárgyakat tulajdonították el: 1 itzés butellát és egy meszeljest, Két itzés üveget tele Pájenkával, 2 darab metzet üveg Soó tartót, 1 kis portzió üveget, Zöld leveles Tzifrájú üveg tányérokat.™ Az ablaküvegek terjesztéséhez hasonlóan a hutatelepülések lakossága továbbította az üveghutákban előállított öblösüvegeket is rendeltetési helyükre. A modern üzlethálózat csak korlátozott szerepet játszhatott a bükki gyártmányok terjesztésében. A 19. szá45 zad derekától azonban a városi céhes ipar kialakulása következte-