Veres László: A Bükk hegység üveghutái (Borsodi Kismonográfiák 7. Miskolc, 1978)

sokkal gyakrabban a kerémiák pótolák. A lakóépületek ablakait elsődlegesen állati eredetű hártyákkal takarták. A kerámiák jelentősége az üveggel szemben a paraszti gazdaságokban még a 20. század első harmadában is jellemző volt. A parasztsággal ellentétben a falu templomi-egyházi építészete alkalmazta az üveget, jóllehet ennek nem volt nagy jelentősége. A mezővárosi lakosság életmódja a 18— 19. században számottevően nem különbözött a jobbágyfalvak lakosságának életmódjától, ezért az üveg alkalmazásának lehetőségei korlátozottak, esetei a vizsgált végrendeletek és vagyonösszeírások tanulsága szerint szórványosak. A bükki üveggyártást megelőző időkben igen ritkán használtak üveget ablakfedésre vagy használati cikként. A diósgyőri vár 1629. évi inventáriuma kevés üveget sorol fel, de ezeket is nagy értékűnek minősíti. ,,Az Ur szobaiban az Feölső Varban wagion az ablakon tizenkett ráma wvegh rostellos ablak, kinek wigw ramaian egi wvegh snicz, kwtwi kwlik wagion wvegwezwe. A Toroni alatt walo házban wagion: Egi rostellos ablak, kinek a kett felső kis ramaia vweges, az kett eöreögh ramaia lentornawal biritott, meli ablakon belöll kett égibe iaro geszka tábla wagion." A vár régészeti feltárása során is csak néhány 15. századtól elterjedt kutrolf sötétzöld üvegből fúvott csavar vonalasán bordázott nyakrésze került elő.

118 Miskolc mezőváros polgárai is csak távoli területekről, a szepesi kalmárok közvetítésével szerezhettek be üvegárut.

119 A 18. század elején megkezdődött bükki üveggyártás korlátozott keretek között volt képes kielégíteni az uradalom területén élők igényeit. A 18. század második feléig döntő mértékben előállított karika üvegeket a templomi-egyházi, uradalmi, valamint mezővárosi építkezéseken használták fel. Ebben a korban kezdődött meg a reformáció időszakában átalakított katolikus templomok újjáépítése, valamint a visszatelepült pálosok intézményeinek létrehozása. A 18. század elején 2 ft 15 krajcárt kellett fizetni egy ablak üvegezéséért.

120 A sajóládi pálosok 1721—1723 között a templomi ablakok üvegezéséért 30 Ft-ot, miskolci épületeinek ablakozásáért pedig 28 Ft 20 dénárt fizettek.

121 Jelentős üveges munkát végeztek a 18. század elején az avasi templom paróchiaépüZetének és scholájának építésekor is. A vásárolt üvegek összértéke 42 Ft 15 dénár volt.

122 A diósgyőri koronauradalom hivatali épületeinek létrehozásakor az uradalmi prefektus 663 Ft 47 krajcár értékű karika üveget rendelt meg.

123 Az üveges munkák jelentőségére a diósgyőri koronauradalom összes épületeinek 1783-ban készült felértékeléséből következtethetünk, amikor szakmák szerint megszabták az egyes munkák értékét. Az uradalom összes épületének értéke 185 143 Ft 11 krajcár volt. Az épületek üveges munkái pedig 791 Ft 49 krajcárba kerültek, vagyis a kőműves, ács, lakatos, asztalos, fazekas 43 munkák értékének 5%-át tették ki.

124