Veres László: A Bükk hegység üveghutái (Borsodi Kismonográfiák 7. Miskolc, 1978)

AZ ÜJHUTAI ÜVEGGYÁRTÁS TÖRTÉNETE Az üveggyártás folytatása az új üvegkészítő üzem alapítása beilleszkedett a Grassalkovich Antal kamarai elnök által 1755 után megvalósított birtokpolitikai elképzelésekbe. Grassalkovich nemcsak jövedelemszerzési lehetőségnek tekintette az üveggyártást, hanem az aktív pénzügyi mérleg biztosításának eszközét is látta az ablakés öblösüvegek készítésében. Az üveg uradalmi kereteken belüli előállítása a pénzkiáramlás megakadályozásának egyik eszköze volt. A kamarai elnök az újonnan létesített üveghuta bérlőjével, bizonyos Sztraka Ferenccel megkötött bérleti szerződés egyik előírása is az volt, hogy „ ... mindazon által tartozik az Urasság Házához Szükséges Karika Üvegeket administrálni."

73 Az újhutai üzem 1755-ben épült fel. Üjhuta lakói az úrbérrendezést megelőző felmérésekkor is azt vallották, hogy az uradalom visszaváltásakor kezdték meg az üveggyártást.

74 Az új üzem is az egykori Márkus völgyben levő üveghutában alkalmazott felszerelésekkel és technológiával kezdte meg a működését. Ez tükröződik az üzem alapításakor készült nyilvántartásban.

75 Az üveghuta leltára 1. Egy hosszú vaseszköz, amelynek segítségével a fatörzseket az égő kemencébe helyezik 1 drb 2. A folyékony üveg keverésére szolgáló vasrúd 1 drb 3. Jó állapotban levő hosszú vaskanál 1 drb 4. Vasabroncsok, amelyek egy fatörzsek kemencébe helyezésére szolgáló faeszköz két végéhez csatlakoznak 4 drb 5. Ugyancsak ilyenfajta kisebb vasabroncsok 2 drb 6. Kő és üvegzúzásra alkalmas vaseszköz ... 1 drb 7. A fent említett zúzóeszközhöz tartozó abroncs 1 drb 8. Sol Sysen-nek nevezett eszköz (?) 8 drb 9. A hutához tartozó vaseszközök 8 drb 10. Kőtörésre szolgáló nagyobb kalapács .... 1 drb 11. Az olvasztókemence nyílásának elfedésére szolgáló vasajtók 4 drb 24