Veres László: A Bükk hegység üveghutái (Borsodi Kismonográfiák 7. Miskolc, 1978)
A Diósgyőrtől „hat negyed óra" távolságra épített üvegkészítő üzem három épületből állott. 66 Tó'rőmaZoraból, égető kemencéből és hutaépülethői. A Márkus patak vízienergiájával működtetett két törőtönkkel felszerelt törőmalomban készítették elő az üveggyártáshoz szükséges nyersanyagokat, amelyek szinte korlátlan mennyiségben fordultak elő a Bükk-hegységben. Az üvegkészítés egyik legfontosabb alapanyagának, a hamuzsírnak előállítására legjobban megfelelő bükkben rendkívül gazdag volt az uradalom erdőbirtoka. Óhuta közvetlen közelében „makk termő erdők voltak Zsérc felé 3 mértföldnyire, Visnyó felé 2 mértföldnyire, Varbó felé egy mértföldnyire és Bábony felé 1/4 mértföldnyire." 67 Az üvegkészítéshez szükséges mész beszerzése a legkönnyebb feladatnak számított, mert a Bükk mészkőhegység és területén a 13. századtól foglalkoztak mészégetéssel. Hasonlóképpen korlátlan mennyiségben állott rendelkezésre kvarc-homok is, amely a terület talajának közvetlen fedőrétegét alkotta. 68 A három épületből álló üvegkészítő üzem egyik egysége a törőmalom volt, amelynek leltára a következő. A törőmalom leltára 1. A kerék tengelyére való vasabroncsok .... 4 drb 2. Ugyanezen a tengelyen levő kifolyó nyílás, amelyet csapnak neveznek 2 drb 3. A fatörzseket összeszorító abroncsok 2 drb 4. Ugyanazon a fatörzseken levő törőeszközök vasból 2 drb 5. Régi és használt teknő, amelyben az összetört kő porát tárolják 2 drb 6. Egy szitának nevezett eszköz és egy másik régebbi drótból készült rostának nevezett eszköz 2 drb A törőtönkökkel összetört, előkészített nyersanyagokat a kívánt arányban összekeverve a hutaépületben dolgozták fel. Az üveghuta épülete érdekes módon a nagy tűzveszély ellenére is kőből és fából készült, illetve tetejét zsindellyel fedték. Az épületben négy kőből épített kemence volt. Valószínűleg minden egyes kemencének a közvetlen megközelítését óhajtották lehetővé tenni, mivel az épületnek négy bejárata volt. A kőből épített kemencék más-más feladatok elvégzését tették lehetővé, s egyben az üvegkészítés egymástól jól elkülöníthető munkafolyamatai végzésének színterei voltak. Az egyes kemencék egymással összeköttetésben állottak, hogy az egyik kemencében keletkezett felesleges hőt a másik számára biztosíthassák, s ezáltal a fűtés fáradságos munkáját könnyítsék. A legnagyobb 20