Veres László: A Bükk hegység üveghutái (Borsodi Kismonográfiák 7. Miskolc, 1978)

vich Antal kamarai elnöknek voltak jelentős érdemei, ő sürgette az uradalom szakszerű gazdálkodási feltételeinek megteremtését.

35 Az egri káptalantól 1755-ben visszaváltott Vadalomban 1755—1773 között létrehozták az uradalom gazdasági életét közvetlenül irányító hivatali szerveket, az uradalmi igazgatóságot, az uradalmi ügyészi és pénztári hivatalt. Ezek az intézmények, mint alsófokú kamarai szervek irányították a diósgyőri uradalmat, lényegében az adminisztrációvá visszafejlesztett szepesi magyar kamara funkcióit átvevő pozsonyi magyar kamara helyi szervei voltak.

36 Az uradalmi hivatali szervek kialakítása már önmagában is azt jelezte, hogy a koronajószágot ismét kamarai kezelésben levő birtoknak tekintették és az itt folytatott gazdálkodást a kamarai jószágokon érvényesített gazdaságpolitikának megfelelően igyekeztek szervezni. 1755 után ismét helyreállították az uradalom egységét, s gátat emeltek a szabad királyi városi cím elnyeréséért küzdő Miskolc elé, majd megcsorbították Kövesd és Keresztes mezővárosok önállóságát.

37 Grassalkovich Antal és Miskolc mezőváros között 1755-ben megkötött szerződés célja az volt, hogy a már önálló fejlődés útjára lépett Miskolcot az egységes uradalmi fejlődésnek rendeljék alá. A szerződés értelmében a város jövedelmeit kamara hasznának nyilvánították, a nemesi címmel nem rendelkező lakosságot ismét jobbágyi szolgáltatásokra kötelezték. Az uradalmi tisztviselők igen sok idegen iparost telepítettek be, akik nem a várost, hanem az uradalmat gazdagították. A telepítések részbeni eredményeként 1770-ben már 247 iparos élt Miskolcon.

38 Az uradalom az egyes településekkel megkötött szerződések formájában szabályozta, egységesítette a paraszti szolgáltatások rendjét. Ezek a szerződések az egységes szolgáltatási rendszer kialakítása mellett a paraszti árutermelés visszaszorítását is célul tűzték. Súlyosabb terheket róttak a jobbágyfalvak lakosságára, mint ez a zálogbirtokosi időszakban volt.

39 Közvetett úton sor került a bortermelés hasznának lefölözésére is. Engedélyezték, hogy az uradalom területére, mindenekelőtt Miskolcra idegen etnikumú, összefoglaló néven görög kereskedők települjenek. A görögök elsősorban a borkereskedelmet monopolizálták, de jövedelmük egy részét adó formájában átengedték az uradalomnak. Jelentős jövedelme származott még az uradalomnak a görög kereskedők által bérelt épületekből, mészárszékekből, italkimérésekből is.

40 A 18. század első felével ellentétben 1755 után egyre jelentéktelenebbé vált az uradalmi jövedelmek szempontjából a majorsági földművelés. A zálogbirtokosi időszakkal ellentétben nem törekedtek allódizálásokra, sőt csökkentették a majorsági földterületeket. A majorsági terület az úrbérrendezést követően alig érte el az öszszes vetésterület egyötödét. Ez még nagynak tűnik ugyan, de már nem tekinthető kimondottan majorsági földbirtoknak, mert szétszór-