Vass Tibor: Jelbeszéd az Ózdi Finomhengerműben (Borsodi Kismonográfiák 5. Miskolc, 1977)

Félkezű Számtalan üzemi rokkant, csonkított kézzel, vagy csak egy kézzel dolgozott tovább, a neki megfelelő munkahelyen. Ezek azonosítására használtak jelet. Jele: Az egyik karon a másik kéz nyújtott ujjakkal, felfelé néző tenyérrel és vízszintes irányba tartva, néhány mozdulatot tesz. Fekete, kormos, piszkos Gyakran előfordult, hogy munka közben a szokottnál feketébb lett valamelyik dolgozó arca a rárakódott portól, a felfröccsenő nedves revétől vagy olajtól, kenőcstől. Munkatársai jellel adták ezt tudtára, vagy tréfásan hívták fel munkatársaik figyelmét a szokottól eltérő, sokszor groteszk látványra. Jele: Az arc előtt befelé fordított tenyérrel, kör alakú mozgások. Illat, illatos Az 1920-as évek második felében épült meg a finomhengerműben, a drótsor mellett a gyár első — abban az időben korszerűnek mondott — üzemi fürdője, a hengerészek számára. Négy zuhanyozója volt és két hosszú, vályúszerű, lemezből készített mosdó, hidegmeleg vízzel. Nagy örömmel vették birtokukba a dolgozók ezt a kulturált követelmények közötti tisztálkodás lehetőségét, és ki is használták annak jótékony hatását, így megszabadulhattak a portól, piszoktól, amit otthon fürdőszoba hiányában, mostohább körülmények között végezhettek. A műszak végén sokféle szappan illata terjedt a fürdőben. Az egyéni ízlés szerint választott és használt szappan illata egyének azonosítására is alkalmasnak bizonyult. Fürdés után, az egyénekről áradó kellemes illatra számtalanszor történt tréfás utalás, jel útján. Jele: Az arc felé néző tenyér nyújtott ujjhegyei az arc elé tartva, és onnan lassan elhúzva. Jókedv, vidámság A címszavak kifejezésére használatos jel. Jele: Mosolygó arc, felemelt kar, nyújtott ujjak, a kéz csuklóban néhányszor jobbra-balra mozgatva.