Vass Tibor: Jelbeszéd az Ózdi Finomhengerműben (Borsodi Kismonográfiák 5. Miskolc, 1977)
Az európai körúton szerzett tapasztalatai alapján kísérletezni kezdett az Ózd környéki szénnel. 10 A kísérletek kedvező eredménnyel jártak. Nagy hozzáértését dicséri, hogy — mivel a borsodi szénhez, amely gyengébb fűtőértékű volt — nem volt könnyű a megfelelő kemencetípus megválasztása. Az 1844. október 11-én, Rimaszombaton megtartott közgyűlésen döntés született a tervezett gyár szövetkezeti úton történő létesítéséről. 11 Az új társulat megszervezésével megbízott választmány — Rombauer Tivadar fáradozása nyomán — 1845 májusára teljes egészében kidolgozta a tervezett vasgyártársulatot. A későbbi egyesülés célját szem előtt tartva, hogy abban a Rimái Coaíiíionak és a Murányi Uniónak közvetlenül, a döntő befolyást tudják biztosítani. 1845. május 15-én Rimaszombatban Gömöri Vasművelő Egyesület elnevezés alatt alakult meg az új vasgyári társulat. 12 Az alapítók 25 részvényt jegyeztek, ebből 5—5 részvényt a Rimái Coalitio és a Murányi Unió vett át. E két társaságot tekinthetjük az ózdi gyár létrejötte fő segítőinek. Az akkori viszonyok között igen nagy összegű, 250 000 Ft-nyi tőke volt szükséges egy korszerű kavaró-forrasztóüzem, az ehhez kapcsolódó, gőzgéppel dolgozó hengersorok és a szükséges segédberendezések létesítéséhez. 1:! Magyarországon ebben az időben hasonló módon kavart acélt még alig gyártottak. Ugyancsak akkor kezdett elterjedni a hengersorok gőzgéppel történő meghajtása. A gyárat a kor műszaki és gazdasági színvonalának megfelelően azért telepítették Ózdra, mert a felvidéki vasércbányákhoz és vasolvasztókhoz legközelebb az Ózd környéki barnaszén előfordulások feküdtek. 1 ' 1 A gyár létesítése nem csupán egy új gyárat jelentett, hanem a vasgyártás új technológiájának hazánkban való meghonosítását is. A gyár műszaki berendezéseit a Lutz és Dobbs brünni gépgyárosoknál rendelték meg. 15 A gyár területét az Ózd környéki földbirtokostól, a Sturmán családtól vásárolták meg. Ilyen előzmények után a gyár építése 1846 áprilisában megkezdődött. Az épületek 1847 szeptemberére készültek el, és az év végén kis mértékben a gyártás is megindult. 10 Az első termék a Cortféle kavaró eljárással és az úgynevezett forrasztásos eljárással készült acél volt, melyet kovácsolással és hengerléssel dolgoztak fel hengerelt készáruvá. A szabadágharc ideje alatt a gyárat a magyar kormány fegyvergyártásra, elsősorban puskacsövek gyártására vette igénybe. 17 A vállalattal egyezményt kötött, melynek alapján a kormány a gyártás megszervezésére, gépek beszerzésére 60 000 pengő forintot bocsátott — mint előleget — a társulat rendelkezésére. 18 A vállalat vezetősége kötelezte magát, hogy a szükséges szerszámgépeket Nyugat-Európából beszerzi, és nyomban hozzálátnak a gyártáshoz. Sajnos, a szükséges szerszámgépeket Ausztrián keresztül már nem lehetett beszállítani. A kormány 1849. január 1-én kénytelen volt Pestet elhagyni, s a Pesti Fegyvergyár berendezéseinek egy részét Ózdra szállították, ahol a fegyvergyártás rövidesen megindult. 19
