Vass Tibor: Jelbeszéd az Ózdi Finomhengerműben (Borsodi Kismonográfiák 5. Miskolc, 1977)

és a nyelvre helyezett ujj, vagy ujjak segítségével jön létre. Sok hengerész nem tud fütyülni. Ezek, vagy az olajos, kátrányos kezű dolgozók, a fütyülni tudó társaikat kérik meg a fütty megszólaltatására. Jele: A száj elé helyezett ujj, vagy ujjakkal a fütyülés imitálása. Hűsöl A hengerműi dolgozók a kánikula idején sokat szenvednek a hőségtől. Főleg szélcsendes időben és a levegő páratartalmának növekedése idején. A hengersorok alá folyt hűtővíz, a csatornából eltávozó pára növeli a levegő páratartalmát. Ezért helyenként légszomjszerű bántalmak kínozzák a hengerészeket. Előfordul, hogy a lendkerék által felkavart levegő zónájában keresnek menedéket, annak ellenére, hogy a hirtelen lehűlés egyéb káros következményekkel jár. Ilyen körülmények között nagyon várják a felváltást, és igyekeznek mielőbb a szabad levegőre jutni pihenés, hűsölés végett. Jele: Nyújtott ujjakkal az arc felé néző tenyér, kb. az áll alatt legyező mozdulatokat végez. ír, hitelírás, iroda A gyári élelmiszerüzletben (magazin, provizorát) — a felszabadulás előtt — hitelben is vásárolhattak a dolgozók. A vásárlás lebonyolítása úgy történt, hogy az üzletben hitelkönyvet kértek. Az üzemben a munkavezető (mester, főmester) a munkás keresetének egy hányadát, aláírásával hitelesítve, a könyvbe bejegyezte. Az összeg erejéig lehetett vásárolni. A hitel összegét a keresetből levonták. Hitelírás kéthetenként volt az üzemben, meghatározott napon. A hitelkönyvet ilyenkor betették a munkavezetőjük asztalára. A könyv táblájára krétával ráírták a kért összeget. Ez az öszszeg a várható nettó keresetet nem léphette túl. A hitelírás, „íratás" napján az érdekeltek jel útján figyelmeztették egymást, nehogy elmulasszák a hitelírás lehetőségét. Jele: Az egyik kéz tenyerén a másik kézzel az írás imitálása. 82