Vass Tibor: Jelbeszéd az Ózdi Finomhengerműben (Borsodi Kismonográfiák 5. Miskolc, 1977)

A hengerelt szál hengerek közötti vezetésére használt tartozékokat eresztéknek és vezetéknek nevezik. Igen fontos szerepük van a hengerlésben, ezért gyakori az ezekkel kapcsolatos tennivaló. Jele: A félig előrenyújtott két kar nyújtott ujjakkal, szembenéző függőleges helyzetű tenyerekkel, egynéhány előre-vissza mozdulatot végez. Egyenes, egyenesen Hengerlés alkalmával nagy fontosságú a hengerelt szálnak a munkahengerekre pontosan merőleges irányban történő kifutása. (Egyenesen.) Főleg a kifutó hengerelt szálra vonatkozik ez. Ennek az iránynak a megszabása, annak megtartása a kivezető szerelvények jó beállításától függ. Az „egyenes" szónak jellel történő kifejezése főképpen akkor használatos, amikor a szerelvények helyes beállításával az egyenességre való törekvés megvalósítást nyert. Előfordul, hogy az átvétessél történő hengerlés kezdetén, a próbadarab hengerlése alkalmával, ha az egyik, vagy másik üregből kifutó szálat az előhengerész meg akarja vizsgálni, vagy próbát vágat belőle, akkor a szálat nem engedi átvetni a hengerésszel. Jelbeszéddel adja tudtára, hogy egyenesen engedje ki a hengerek közül. Jele: A váll fölé emelt kéz nyújtott ujjakkal, az arc felé néző tenyérrel, erőteljesen előrelendül. Eltört (a henger) Amikor hengerlés közben — különféle okok miatt — a hengerállvány tartozékainak valamelyike eltörik (henger, csapágytőke stb.) és ebből üzemzavar keletkezik, jellel adják az erre illetékesek tudtára a törés tényét. Jele: A test elé tartott vízszintes helyzetű képzeletbeli pálcát két kéz marokra fogja, és a pálca eltörését imitálja. Ereszték, vezeték