Vass Tibor: Jelbeszéd az Ózdi Finomhengerműben (Borsodi Kismonográfiák 5. Miskolc, 1977)

Valamennyi, valamennyien Tárgy, vagy személyi csoport megjelölésére alkalmazott jel. Jele: Nyújtott ujjakkal a test előtt az óramutató járásával megegyező irányban, egy vízszintes helyzetű kör leírása. 2.7. Idővel kapcsolatos kifejezések Fújnak A gyár, területén a munkaidő kezdetét, befejezését, illetve a hajnali ébresztőt gőzduda jelzi. Megszólaltatásának ideje — a századfordulótól kezdve — a következő: 5 óra — ez az ébresztő, de azt is jelzi, hogy a távol lakó dolgozók induljanak el a gyárba. 6 óra — jelzi az éjszakás műszak végét és a nappalos műszak kezdetét. 12 óra — jelezte a 12 órás munkaidő esetén az ebédidő kezdetét. 13 óra — jelezte a 12 órás munkaidő esetén az ebédidő befejezését. 14 óra — a 8 órás munkaidőre való áttérés óta jelzi a délelőttös műszak végét és a délutános műszak kezdetét. 18 óra — a 12 órás műszakok esetében jelezte a nappalos műszak végét és az éjjeles műszak kezdetét. 22 óra — a 8 órás műszakok bevezetése óta jelzi a délutános műszak végét és az éjszakás műszak kezdetét. Természetesen a gőzduda a fentieken kívül megszólal még tűz, vagy egyéb elemi kár esetén is. A tűzjelzés más és más jelzésű a gyár területén, vagy egyéb, külterületen bekövetkezett eseteknél. Tekintettel arra, hogy az üzem zajos terület, előfordul, hogy a dolgozók a különböző jelzésekre vonatkozó jeleket nem hallják, ezért a jobban halló, vagy kevésbé zajos munkahelyen dolgozók egymást jellel értesítik. Jele: Egy képzeletbeli függőleges kötél meghúzása. Harangoznak, harangozó Déli tizenkét órakor, a dudaszó mellett harangoztak is a gyárban. Ezt, mely időjelző is volt, jellel adták egymás tudtára. Jele: A harangkötél húzását utánzó mozdulat. Holnap Az elkövetkezendő napra (a holnapra) utaló jel. Jele: A jobb kéz nyújtott és felfelé néző mutatóujja (a többi ujjak behajlítottak) a test elé tartva — a test felől nézve —, az 103 óramutató járásával megegyezően, kb. 20—30 cm-es elhúzást tesz.