Katona Imre: Miskolci kőedénygyárak (Borsodi Kismonográfiák 4. Miskolc, 1977)

a vagyonzárt. 1838-tól kerül üzleti összeköttetésbe Götz és Bahr pes­ti kereskedőkkel, akik vállalták Butykay kölcsöneinek visszafize­tését, ha Butykay áruival — kőedénnyel és porcelánnal — látja el üzletüket. Ez az üzleti összefonódás okozta végül is nemcsak az ő, hanem pesti kereskedőtársainak, Götznek és Bährnek bukását is. Götz és Bahr kereskedők üzletében nagy mennyiségű miskolci kő­edény és porcelán halmozódott össze, ugyanúgy, mint Miskolcon, Butykay üzletében, melynek árverés útján történő eladására már 1842 őszén sor kerül. Ezzel szemben a Götz és Bahr kereskedőknél levő miskolci kőedények eladása iránt csak 1846 őszén intézkedik Schiller Károly, Götz és Bahr tömeggondnoka. 34 Az árverésen Szlo­boda Mihály tanácsnok képviseli a csődügyben illetékes pesti tör­vényszéket. Egy másik pesti boltban — Bahr Ferencnél — is folyik miskolci kőedények árusítása. Bahr boltjáról váltótörvényszéki ügyiratokból szerezhetünk tudomást. Ezekből, valamint a Váltófeltörvényszék és a Hétszemélyes Tábla ítéleteiből tudjuk, hogy Bahr Ferenc kőedény­kereskedő „a Götz és Bahr című kereskedés egyik tulajdonosának, Bahr Keresztélynek öccse, s mint ilyennel és Götz és Bahr pesti kereskedőkkel szemben támasztottak Levinszky A. és Guttmann J. kereskedők váltótörvényszéki keresetet. Ugyanis Bahr Ferenc Wurmudvarban levő kőedényboltját Levinszky és Guttmann J. ke­resetének helyt adva zárolta a pesti törvényszék, a fellebbezés során azonban kiderült, hogy az üzletből a Götz és Bahr-tömegigényei is kielégítendők. Miután „Butykay kőedényeket, G. és B. társak szá­mára még 1841 Május 28-ig folyvást szállított", világos, hogy „a Fr. Bahr czímű boltban 1840 évi December 18-ig árult Butykay-féle kőedényekhez" való tulajdonjog egyedül és kizárólagosan a Götz és Bähr-tömeget illeti. Ezért a Hétszemélyes Tábla 1842 március 30-án olyan ítéletet hoz, mely szerint Bahr Ferenc boltjában talál­ható 4366 Frt 27 korona értékű kőedény árából elrendeli a felpere­sek 2000 pf-ból álló követelésük kielégítési végrehajtását, a fenn­maradó összeget azonban meghagyja az alperesnél, mivelhogy Götz és Bahr kereskedők „már 1839 Július hónapjában Bahr Ferencnek szolgálati fizetése fejében 3108 Ft 19 koronára menő" összeggel tar­toznak, továbbá mivel a nevezettnek a törvény értelmében „a bizo­mányi árukra törvényes zálogjoga van." A miskolci kőedénygyár készítményeinek árusítását Miskolcon maga a tulajdonos — a magát mindig kereskedőnek és sohasem gyárosnak valló — Butykay végezte. Üzlete a színházzal átellenben, az ún. Gerga-házban állt, mely később, 1850 után a Dursza-örökö­söké lett. Csak akkor vált a miskolci árusítás problematikussá, ami­kor 1842 őszén a Butykay ellen indított csődper következtében az üzletet is elárverezték. Egy évvel később, 1843. június 13-án talál­87 kozhatunk az első olyan hirdetéssel, mely szerint „Furman B. Fer-

Next

/
Thumbnails
Contents