Katona Imre: Miskolci kőedénygyárak (Borsodi Kismonográfiák 4. Miskolc, 1977)

mertek, viszont 1840—41-ből egyetlen kerámiajegyet sem ismerünk. 1840—41-ben és 1843-ban nehezen tekinthető át a gyár helyzete, tulajdonviszonya. Előbb Steiner bécsi bankárosnak adja el Butykay, majd Povovszkynak zálogosítja el anélkül, hogy az előbbitől visszavette volna. Az ügylet legalitása már 1842-ben problematikus, s talán Butykay ezt kendőzvén hangsúlyozza tulajdonjogát a „Butykay Miskoltzon" szövegű jegyben. Ily módon ezt a jegyet 1841—42-re kell tennünk. A Butykay feliratú jegyeknek két típusa ismeretes. Egyik „BUTYKAY MISKOLTZON", a másik pedig egyszerűen csak „BUTTYKAY" feliratú

28 A két típus tehát nemcsak abban különbözik egymástól, hogy egyikről hiányzik a városnév, hanem abban is, hogy míg az egyiken egy, a másikon két ty-vel írták Butykay nevét. Van-e különösebb jelentősége ennek, vagy pusztán véletlennek, elírásnak tulajdonítható a két ty-vel való írás a névben? — Butykay József kőedény- és porcelángyáros, nemesi származású volt. Annak is írják az összes város és vármegyei iratok. 1841-ben, amikor csődbe jut, sokáig kérdéses, hogy Borsod megye vagy az Eperjesen székelő kerületi tábla illetékes-e csődpere felvételére. Báró Eötvös Ignác, csődje kihirdetésekor kétségbe vonta, mint nemes ember, a megyei törvényszéknek, mint fölötte ítélkező csődbíróságnak az illetékességét. Két Butykay-család ismeretes nemesi családjaink közt. Egyik egy, a másik pedig két ty-vel írta a nevét, Butykay József kőedénygyáros és apja, Butykay Sámuel, Miskolc város főfiskálisa, mindig egy ty-t használt neve leírásakor. A nemességszerző Butykay-ős, Buttikai Mihály ugyan két ty-vel írta a nevét 1655-ben,

v amikor Kottscsak Mártonnal, Derecskéi Mártonnal, Szalay Mihálylyal és Halas Gergellyel együtt, nemességét Miskolcon kihirdették. Butykay Gergely — a nemességszerző fia — Sajószentpéterre került, míg ennek Márton nevű unokája (Mihály fia) 1732-ben Abaújszántón lakik. Butykay József apja, Butykay Sámuel is itt született, de gyermekei, akik közül József — a megyei mérnök és kiváló műgyűjtő a legismertebb — már Miskolcon anyakönyveztetett a reformátusoknál. Ez a család mindig egy ty-vel írta a nevét, talán megkülönböztetésül a Viczmándy-ágtól, mely viszont mindig két ty-t használt neve írásakor. A Viczmándy Butykayak ága ugyancsak észak-magyarországi volt, de sohasem állt összeköttetésben a Miskolcon, ill. Borsod megyében kisebb vagy nagyobb szerepet játszó Butykayakkal.

29 Kérdés, hogyan került a két ty-s Butykay név a miskolci kőedényekre — összefüggésbe hozható-e ez a gyár vagy a Butykayak életében bekövetkezett valamilyen eseménnyel, eseménysorral ? Említettük, hogy Butykay József 1840. szeptember 2-ig a „Mis81 kolczi Porczellán és Kőedény gyár" tulajdonosa. Egy ekkor kelt szer-