Katona Imre: Miskolci kőedénygyárak (Borsodi Kismonográfiák 4. Miskolc, 1977)

Í862 és Í882 között nem foíyt Miskolcon piacképes porceíánvagy kőedénygyártás. Koós Miksa sem mint kőedénygyáros, sőt nem is mint porcelánfestő kezdte miskolci tevékenységét, hanem mint „üveg, porcelán és vegyes kereskedő". 1876. március 28-án történt cégük bejegyzése a miskolci törvényszéken. A cég neve Koós Soma és Miksa Sámuel ts Max Koós, helye pedig: Miskolcz. A megjegyzés rovatban ez áll: „Üveg, porcellán és vegyes kereskedési közkereseti társ üzlet; — a vállalat kezdődött 1876. mart 21, s mindkét beltag a társczégjegyzés képviseletére egyformán jogosult."

107 Koós Soma és Miksa — mint társascég — 1880 március 8-án a miskolci törvényszéken — mint cégjegyző fórumon — „a beltagok kérelmére kitöröltetik", azaz mint társüzlet megszűnik.

108 Koós Somát már a társas viszony töröltetésekor, 1880. március 8-án mint „porcellán-, üveg és vegyes kereskedő"-t cégjegyzi 434/1. és 2. szám alatt a miskolci törvényszék. A cégjegyzéssel egyidejűleg „Koos Soma nejének, szül. Resofszky Vilmának 10,000 azaz tízezer forint saját szerzeményű vagyona, 10,000 azaz tízezer forint hitbére és 6.000 azaz hatezer forint női hozománya bejegyeztetik.

109 Koos Miksa néhány hónappal később, 1880. május 4-én jegyeztette cégét a miskolci törvényszéken, mint cégjegyző fórumon /439/1. sz. alatt. Koos Somához hasonlóan ő is mint „üveg-, porczellán és vegyeskereskedő" működik egy ideig. A Koós-féle gyár alapítására utaló első adatokkal 1882-ben találkozhatunk. Ekkor, szeptember 30-án adja tudtára „a nagyérdemű közönségnek", hogy helyben a Zsolcai kapu 5 szám alatt — tehát a Butykay-féle gyárral pont ellenkező irányban — egy üveg- és porcelánfestődét nyitott. Nemcsak „kiegészítő tárgyak" készítését vállalja, hanem „a legegyszerűbbtől kezdve a legszebb művészi kivitelű monogrammok", betűk, arc- és tájképek festését is.

110 1884-ben a Koós-féle gyártelep még mindig „porczellán festődé volt". A gyár nyers tárgyakat ez idő szerint csak igen kis mennyiségben készít, s inkább „a sima és egészen fehér porczellán tárgyak megfestésével s az azt követő beégetésével foglalkozik". Az egész üzemet mindössze 3 helyiség alkotja. Az első helyiség a mintázó, ahol „nyers edényeket készítenek" korong segítségével. A munkavezető — aki a koronggal dolgozik — Herendről került Miskolcra. A festőműhelyben ekkor még hárman dolgoznak, egy vezető és két fiatal segéd. A helyiségben van az a két kemence is, mellyel a festés beégetését végzik.

111 A Koós-féle festődéről ezeket olvashatjuk a miskolci kereskedelmi és iparkamara 1883. évi jelentésében: „Két mozzanat vár e pontnál említésre. Az egyik az, hogy Miskolczon Koos Miksa porczellán festődét rendezett be, mely rövid időn át meglepő csínnal kiállított munkákat állít ki. A másik az, hogy a tapolczai agyag tulajdonosa, a munkácsi püspök, az agyagot, legközelebb vegyelemezteté, és vállalkozót szándékszik keresni annak értékesítésére, miután Zsolnay Vilmos, pécsi