Katona Imre: Miskolci kőedénygyárak (Borsodi Kismonográfiák 4. Miskolc, 1977)

minteggy két vékás részével, elsodrék a' habok, 's véle szemközt négy házat, szintén telkével." Ezek után nem nehéz kikövetkeztetni, hogy az országos védegylet Barkassynak nyújtott támogatásából a törő malmot kellett mindenekelőtt kijavíttatni, az átmenetileg beszüntetett kőedénygyár mielőbb működtetése érdekében. Az ebbe fektetett 12 000 pft-ról beszél mint kárbaveszett pénzről Szűcs János perügyelő az Iparegyesületnek küldött és fennmaradt levelében. iSzücs János levelében — melyben a gyár helyzetét ecseteli — talán több volt a sötét szín, mint ami ekkoriban az üzem valóságos helyzetét jellemezte. Az új tulajdonosnak sikerült életet teremtenie az elhagyott falak között. Ezt bizonyítja egyik 1847. január 2-án megjelent hirdetése. Ebben Suján Alajos kereskedő arról értesíti közönségét, hogy ,,a' Miskolczi Porczellán és kő-edény-gyár legújabb készítmény(ű) jó kő-edényeivel, valamint jóságok, úgy csinosságok tekintetiből nemcsak a gyár virágzó idejebeli, közkedvességű (!) gyártmányaival, de a vidékünkben jelenleg illy nemű gyárak műveivel is méltán versenyezhetnek, lehető leg jutányosabb áron, nagyban és darabszámra szolgálhat."

85 Gsak 1849 elején találkozhatunk olyan adatokkal, melyek a miskolci porcelán- és kőedénygyár bukására utalnak. A miskolci Állami Levéltár Borsod megyei közgyűlési jegyzőkönyveinek 776-os tétele alatt található 'bejegyzés szerint „Barkassy Imre 's több Bécsi, a Miskolczi Porczellángyár tulajdonosai kérésekre bírói zár alá vett töhbezer Ftokról szóló részvény Levelek be nyúj itatnak". Barkassy még évekig szerepel különböző peres ügyekkel a Pesti Törvényszék aktáiban. A kőedénygyárhoz azonban már semmi köze sincs. Barkassyval együtt gyakran említik a Pesti Törvényszék jegyzőkönyvei Gräfl Ferenc pesti kőedény- és porcelánkereskedőt, aki már a század első évtizedeiben mint különböző hazai és külföldi gyárak pesti bizományosa szerepel.

80 Az említett szereplés után Barkassynak nyoma vész. Szűcs Sámuel feljegyzései szerint 1870. december 4-én az Arad megyei Algyesten halt meg, 67 éves korában.

87 6. A Mildner- és Grafl-f éle üzem A Butykay-féle kőedény és Porcelángyár utolsó periódusa Mildner Alajos Ferenc nevéhez fűződik. Szendrei szerint „Barkassy Imre gyára 1848-ban szűnt meg, hogy néhány évvel utóbb Mildner Alajos Ferenc kassai gyáros vezetése alatt támadjon fel ismét. Ez a kőedénygyár 1862. augusztus 2-án leégett, majd 1863-ban az előző évi tűzvész által is sújtott porcelángyári helyiséget 1883-ban Mildner Alajos Ferenc katonai laktanyául ajánlja megvétetni a várossal, de ajánlatát nem fogadják el. A gyár csak 1867-ben szűnt meg teljesen, mikoris — mint Szendrei írja — „a Kassára vissza költözött