Katona Imre: Miskolci kőedénygyárak (Borsodi Kismonográfiák 4. Miskolc, 1977)

mondotta, ámbár ezen pénz váltó házát megnyugtatni iparkodvák, Butykayt is hasonló tettre felszóllíttatták; mind a mellett miután Göcz és Bahr hitelezőiktül megtámadtatva vagyonukat Bírói Zár alá vétetni kíntelenítettek — Butykay József üzletét fenyegető veszedelmét által látván, minden cselekvő követeléseit feljegyeztette, s ezt Göcz és Bahr tömegének javára s kifizetésére ajánlatta: s ezen felül a gyárt is Steinernek lekötötte, s által adta; azonban a gyár Steiner részére bíróilag által nem adatott, az ajánlatt követelések Göcz és Bahr részére be nem szedettek, s miután Göcz és Bahr Pesti könyveibül ezeknek Butykay József ellen 81 000 pengő forint követelések ki tetzik ezen összegnek fedezésére, a közöttük költ egyezség szerint 30 000 ftok elengedésével, az 1841-ik évi Boldog Asszony hava 15-én Butykay József által 51 000 pengő frul a törvényes bizonyság előtt költ és jelenleg 49 700 ft erejéig követelésben vett váltók adattak ki; — megjegyezvén azt, hogy ezen 2-ik védiratban felhívott azon jegyzék, miszerint Göcz és Bahr azt állíttyák, mintha a Butykay József hitelezőit — 186 335 ft erejéig kielégítették — azon védirat hátán szemlélhető Elnöki megösmerés szerint, ahhoz kapcsolva nem volt." Az ítélet szerint Schiller Károly által a Götz és Bahr csődtömeg részére a Butykay József csődtömege ellen követelt 49 700 pengőforint — mint alaptalan követelés — elvettetett. Ezzel szemben Borsod megye törvényszékén egyes hitelezők — mint Holecz András és mások — részéről az is elhangzott, hogy Butykay 112 052 pengőforint és 39 krajcárnyi tartozását 1839. január 22-én, 72 262 forint 8 krajcárnyi árucikkel és a gyárnak 30 000 pengőforintban történt átengedésével annyira lefaragta, hogy nem 49 000, hanem csak mindöszsze 9810 forint 31 krajcár maradt fenn. Azonban egyik összeg ugyanúgy irreális, mint a másik. A 49 700 pengőforint adósság Götz és Bahr pesti üzleti könyvein kívül más forrással nem bizonyítható. Ezek, s még az ítéletben szereplő tények, mozzanatok mutatják, hogy Butykaynak szoros és komplikált kapcsolata volt Götz-cel és Bährrel. Tehát Butykay első akciójaként Götz és Bahr kereskedőknek próbálta gyárát átjátszani, továbbá Steiner bécsi bankárostól remélte előbb Götz és Bahr, majd a maga kisegítését. Miután egyik sem vezetett megoldáshoz, harmadik lehetőségként Povoszky Jánoshoz fordult. Neki hivatalosan is átadta a gyárat, tehát úgy látszik, tőle, illetve kölcsöneitől várta reménytelen helyzetéből a kibontakozást. 1842-ben végre első fokú határozat született arról, hogy meg kell tenni az első lépéseket a gyár elárverezésére. A fenti első és másodfokú bírósági ítéletből az is kitűnik, hogy a hitelezők közötti véleményeltérés váratlan, furcsa helyzetet támasztott a csődper évekig nyúló folyamatában. Noha a gyár készítményeinek és felszerelésének összeírása, sőt felbecsülése is megtörtént, mégsem ta- 30