Katona Imre: Miskolci kőedénygyárak (Borsodi Kismonográfiák 4. Miskolc, 1977)

tétele kieszközöltessék.

39 Közben folyik az elkészült tömeggondnoki számadások megvizsgálása, az osztályzat- és sorozatbeosztások végleges eldöntése.

40 Ez első fokon a hitelezői választmány feladata, csak miután itt jóváhagyatott, kerül a bíróságra.

41 A bíróság a tömeg ellen már megítélt keresetek sorozata és osztályozása tekintetében ítéletet hoz.

42 Következő lépésként Szűcs János perügyelő „a Tömeghez tartozó, még be nem szedett adósságok eránt tett lépései felől szolló tudósítását be adja" a bíróságnak.

43 Az 1842. április 7-én hozott ítéletet többen megtámadják. Előbb „a keresetek valósága és mineműsége", majd az osztályzattal kapcsolatban hozott ítéletek ellen nyújt be 17 hitelező fellebbezést, ezzel azonban még az első fokú bíróság foglalkozik, csak akkor kerül felsőbb bíróságra, a Váltófeltörvényszék elé a csődügy, amikor Götz és Bahr csődtömeg-perügyelője, az Egri Alapítványi Pénztárak Gondnoka és Glanz János hitelezőinek választmánya benyújtja feljebbviteli folyamodását.

44 Az 1842. április 7-én hozott ítélettel és indokaival következő fejezetünkben foglalkozunk, itt csak annyit tartunk fontosnak és szükségesnek megjegyezni, hogy a fellebbezés elfogadásától 1842. november 5-től, már alig találkozunk a közgyűlési iratokban Butykay József csődperével. Ily módon Butykay pere ,,a Csődületi eljárást illető minden Irományokkal együtt felsőbb megvizsgálás végett a váltó Feltörvény Székre" kerül, ahol csak a felküldéstől számított két esztendő múlva születik az ügyben jogerős döntés. Közben a Butykayféle csődtömeg ingóit és ingatlanait elárverezi a bíróság, a porcelánés kőedénygyárat azonban a zálogtulajdonos, Povovszky kezeli. Közben folyik a Váltófeltörvényszéken 1844-ben hozott ítéletnek megfelelő bírósági felterjesztés előkészítése. Már Barkassy Imréé a gyár zálogjogon, amikor „Butykay József Csődtömeg gondnokának, Gáspár Imrének számadása beadását sürgető választmányi folyamodásra be adott nyilatkozata be adván a' Pernek a Váltó Felsőtörvényszéken leendő felvételét sürgetni kérvén, a Tömeggondnokságről le köszönt".

45 Az ügy azonban a tömeggondnok többszöri erélyes sürgetése ellenére sem került a Váltófelsőtörvényszékre, mert ennek kiadott ítéletei között csak egyszer, 1844-ben szerepel. 1848ban, az egyik megyei közgyűlési jegyzőkönyvi bejegyzésből kiderül, hogy a Váltófeltörvényszék a Váltótörvényszékhez utalta vissza végleges döntéskiegészítés miatt az évekig húzódó ügyet. Az eddigiekből azt hihetnénk, hogy az 1848—49-es forradalmi események következtében Butykay mindent megtett, hogy érdekein esett kellemetlen csorbát kiküszöbölje. Tudjuk, hogy a Butykay-féle csődtömeg perügyelőjét, Szűcs Jánost halálra, majd kegyelemből életfogytiglani börtönre ítélte az osztrák haditörvényszék, mert a forradalmi események kirobbanása előtt fenyítőbíró volt. Nincs tudomásunk arról, hogy Butykay megpróbált volna bosszút állni azokon, akik különböző kérdésekben szerepet vállaltak az ellene meg-