Katona Imre: Miskolci kőedénygyárak (Borsodi Kismonográfiák 4. Miskolc, 1977)

5. kép. Asztaldísz. Kőedény, 1839 körül A miskolci kőedény- és porcelángyárnak az edények jegyeiről is ismert tulajdonosa Butykay — mint láttuk — 1841-ben csődbe jut, ingóit és ingatlanait elárverezik. A herendi kőedény- és porcelángyáros Stingl Vince életének is csak azokat a mozzanatait ismerjük elsősorban, melyből bírósági eljárás keletkezett. Míg azonban Stingl Vincéből hiányzott a megfelelő vállalkozókedv és az ahhoz elengedhetetlenül szükséges tőke, Butykay vállalkozó kedve egy percre sem lankadt. Fischer Mórnak néhány ezer forinttal sikerült Stinglt vagyonából kiforgatnia, Butykay kölcsöneinek nagysága viszont még a százezer forintot is meghaladta. Érthető, ha csődpere nem állt meg az elsőfokú megyei bíróság keretei között, hanem eljutott