Bakó Ferenc: Bükki barlanglakások (Borsodi Kismonográfiák 3. Miskolc, 1977)

hetők meg ezek az üregek, mint Egerben a VerŐszalában, Noszvajon, Ostoroson, vagy Cserépváralján. Ezeken a területeken a barlanglakások egymás felett tölbb sorban, esetleg csoportokban fekszenek, közöttük gyakran borospincékkel. Bejáratuk nyugat, vagy dél felé néz és az egyéb tájolás magyarázata mindig valami erre kényszerítő körülmény: túlnépesedés következtében már minden kedvező fekvésű part beépült és csak ez maradt; a földesúr ide adott engedélyt a pinceházak kivágására. Felsőtárkányon az egyes sorokat, ill. az oda vezető utakat csapásnak nevezik (Alsó csapás, Felső csapás). A lakások általában igen kicsi területen fekszenek, sokszor egyáltalán nincs is udvaruk. Ahol van, ott is igen szűk: Tibolddarócon egy-egy telek nagysága 10—70 négyszögöl volt, Noszvajon Herman Ottó szerint egy udvar csak két négyzetméter nagyságú, de ez esetben az udvar fogalmán gádort kell értenünk. Kistályán pitarnak nevezik az udvart, minden bizonnyal azért, mert ez volt a lakás előtere és a ház részének tartották. Tudjuk, hogy a noszvaji pinceház udvarát grádor-nak nevezték, ugyanezt Bogácson íornác-nak és ezek meg is egyeznek az észak-magyarországi szóhasználattal, csak az általánosnál nagyobb térségre, a bejárat előtti udvarra is vonatkoznak. Az udvart sok helyen (Kistálya, Andornak, Ostoros) a természetes kő lefaragása után nyert kerítés övezi, máshol a kerítést tufa számoskőből (hasáb alakúra faragott kő) rakták, tetejét pedig sárba fektetett tetőcseréppel fedték (Ostoros, Tibolddaróc, Cserépváralja). A legtöbb pinceháznak azonban egyáltalán nem volt kerítése, s így a benne lakók az egész előttük fekvő közterületet magukénak tekinthették. A barlanglakások helyzete környezetükben, viszonyuk az előttük levő terepszinthez különböző lehet. Többségük padlója egy szintben van az udvarral, vagy kissé mélyebben fekszik. Van azonban egy típus — amit gádoros-nák nevezhetünk —, amelynek legmarkánsabb jellemzője a mélység, a 2—3 méteres szintkülönbség. Nagyobb számban Noszvajon és Bogácson, szórványosan pedig Andornakon és Cserépfalun figyelhettük ezt meg. Van még néhány fedetlen gádor — ez esetben csak udvar —, de a fedettek is kétfélék: tetejük lapos, vagy nyeregtetős. A barlanglakás neve többnyire lyuk, pincze lyuk, pinceház, esetleg kőház. Egerben a pinceház szó olyan fogalmat fed, amelyben elsőrendű a borospince szerepe és ehhez alárendelten kapcsolódik a kőbe vájt lakás. A kőház viszont tufába vágott lakóház, amihez borospince is csatlakozhat. Áttekintve az alaprajzi tagolódás formáit, a következő megállapításokat tehetjük. 40