Bakó Ferenc: Bükki barlanglakások (Borsodi Kismonográfiák 3. Miskolc, 1977)

gában hordta ennek lehetőségét, nemcsak évszázadokkal vagy évezredekkel ezelőtt, hanem korunkban is, amit a miskolc-tapolcai barlangtemplom megépítésének tényével igazoltunk. Nem könnyű megnyugtató választ adni arra a kérdésre, hogy a Bükk hegység barlangépítményei mikor, milyen nép munkájaként születtek meg. Az előttünk ismert építmények vagy írott források erre nem adnak tájékoztatást, így csak közvetett bizonyítékokkal élhetünk. Ha elfogadjuk a barlanglakás és a kaptárkő összefüggését és azt áttesszük történelmi síkra, úgy a kaptárkő történetével kapcsolatos megállapításokat alkalmazni lehet a barlangépítményekre is. Amint fentebb említettük, a kérdés kutatója, <Saád Andor, a kaptárfülkék használatát a honfoglalók Kabar törzsével hozza kapcsolatba, akik a Kazár birodalomhoz tartozva, Gardizi leírása szerint, értettek a méhészkedéshez. A kutatásnak ez a szála tehát a kabarokhoz vezet és innen továbbhaladva, még néhány argumentum kínálkozik. Egyik közöttük az a történelmi hagyomány, hogy Aba Sámuel királyt, aki a Kabar törzs egyik ágának nemzetségfeje volt, sziklasírban helyezték nyugovóra az abasári monostor közelében.

77 Láttuk, hogy a sziklaüregbe temetkezés szokása mind a fentebb felsorolt keleti példákban, mind a jelenkor gyakorlatában ismert, területünkön azonban a barlangépítés elemei sem időben, sem földrajzilag nem egymás közelében vannak, hanem szétszórtan. Ennek részint földtani okai lehetnek, részint a kabarok szétterülése: olyan területeket is megszálltak, ahol a barlangépítkezés hegyományait természeti okokból nem lehetett folytatni. Végül még egy momentum áll rendelkezésünkre, ha a barlanglakás és a kabarok kapcsolatát kívánjuk igazolni. A szőlőművelés Észak-Magyarország egy részén keleti (krími—kaukázusi) hatások alatt honosodott meg

78 és ebből az irányból a kőbe vájt „lyukpince" is, mint a barlanglakás ikerpárja, behatolhatott ide a technológiával és az eszközkészlettel együtt. Ezek a néprajz és a történelem eszközeivel feltárható szálak, amelyek elvezetnék bennünket az eredet kérdésének egy változatához. Ha ez a megoldás nem is teljesen megnyugtató, nem eléggé dokumentált, mentsége legyen, hogy ennél jobbat a rendelkezésünkre álló adatok segítségével ma nem tudunk megfogalmazni. Van azonban a barlangépítmények vizsgálatának még egy eredménye, amit nem kívántunk kihangsúlyozni, mert ez maga a feltárt anyag. Kutatásunkat azzal a meggyőződéssel zárjuk le, hogy a barlangépítmények műszaki változatai, az alaprajzi fejlődés, a tüzelőberendezés formáinak, a füstelvezetés módjának számos variánsa tükrözi a hegyvidéki paraszti lakóház történeti fejlődését olyan mélységben, ahogyan azt csak az etnográfia módszereivel lehet felderíteni. 55