Bakó Ferenc: Bükki barlanglakások (Borsodi Kismonográfiák 3. Miskolc, 1977)

nyitva is a legmagasabb. Ennek tulajdonítható, hogy a Bükk pinceházait a magyar néprajzi irodalom Szomolya példáján keresztül ismeri, Bátky Zsigmond az itt szerzett tapasztalatait írta meg századunk elején.

25 Ezenkívül a szomolyai barlanglakásokról semmi tudósítást nem ismerünk, bár a kérdés több figyelmet érdemelt volna. A levéltárak tagosítás! iratai között őrzött beltelektérképek általában nem tüntetik fel a barlanglakásokat, kétségtelenül azért, mert a föld felszínén nem jelennek meg, hacsak a dombtetőn kiütköző kéményeket nem vesszük figyelembe. Kivételes eset ezért, hogy Szomolya 1862. évi beltelektérképe

26 tartalmaz olyan jeleket, amelyek másképp nem magyarázhatók. A térkép általában csak a telkeket tünteti fel, a rajtuk álló építményeket nem, de azokon a területeken, ahol napjainkban pinceházakat ismerünk, apró, téglány alakú, fekete foltok ismerhetők fel, s ezeket a barlanglakásokkal azonosítjuk. A téglány alakú jelek három csoportban láthatók: 11 db a falu délnyugati részén, 60 a temetőtől északra és 11 délre húzódik, a település keleti szélén. A térképen két további jel is feltűnik, amelyek valami módon kapcsolatba hozhatók a barlanglakásokkal, ezekre azonban nem tudunk magyarázatot adni. A barlanglakások számát tehát 1862-ben minimálisan 82-re tehetjük, az időben legközelebbi tudósítás a két világháború között viszont már 172-ről ad számot, s ugyanakkor bennük 820 személy lakik. A pinceházak jelentős részét, körülbelül egyharmadát képezik a falu teljes lakásállományának.

27 1971-ben magunk mértük fel a még meglevő barlanglakásokat. Kérdőívet állítottunk össze, amit a helybeli iskola tanulói házról házra járva töltöttek ki, Meder Iván tanár ellenőrzése alatt.

28 Az adatfelvétel eredményeiről a következőkben számolunk be. 1971-ben Szomolyán 39 pinceházról lehetett még adatokat felvenni, ebből 12 már lakatlan volt, ezeket pincének, kamrának használták. A 27 eredeti rendeltetéssel működő építményben összesen 68 személy lakott. A kérdőíveknek csak az alaprajzi elrendezésre vonatkozó adatait lehet még elfogadni, de belőlük is hasznos következtetések vonhatók le. Így, a 39 lakáshoz 31 pince tartozik, 19 kamra és csak 5 istálló. E számok arról tanúskodnak, hogy a barlanglakók nagyobb részének valamilyen köze volt a szőlőműveléshez, ugyanakkor a kevesebb istálló az állattartás szerényebb szerepét jelzi. A gyerekek egyszerű alaprajzai és a hozzá fűzött jelmagyarázatok tanulmányozása arra a felismerésre vezet, hogy a barlanglakás elemi összetevői, a pitvar-konyha, a lakószoba, a kamra, a pince és az istálló együttese számos változatban fordul elő. Nem könnyű a sok variáns között Szomolyára jellemző típust megjelölni, de bizonyos törvényszerűségek felismerhetők. 19