Bakó Ferenc: Bükki barlanglakások (Borsodi Kismonográfiák 3. Miskolc, 1977)

ba u. 33. számú 1880 körül készült és azóta változatlannak látszik (24. kép). A háromsejtű lakás egyszerű véghomlokzatán a bejárat a kő belseje felé egymás mögé felsorakozó sejtek tengelyében nyílik. Az építményt tulajdonosa nemrég vásárolta, s történetéről, használatáról csak keveset tud. Az első helyiség pitvar és konyha funkciót töltött be, bal belső sarkában kemenceszáj, a „pofa", ami a természetes kőbe vágott kemence fűtőnyílása. Előtte konyhapadka, felette a kürtő a dombtetőre vezet. A kemence tehát a lakás belső terén kívülre esik, fűtőfunkciója ezért csak a padkán égő szabad tűz útján vagy az átmelegített konyhafal kisugárzása révén képzelhető el. A pitvarból ajtó nyílik az egykori lakószobába, ami jelenleg borház. A szobát deszkaajtó választja el a pitvartól és csak az ajtó melletti kis méretű, rácsos ablakokon át beszűrődő fény világítja meg. A szoba közvetlen összeköttetésben áll a borospincével, ahová csak az előbbi két helyiségen át lehet bejutni. A Csaba u. 7. számú barlanglakás már ugyancsak gazdasági rendeltetésű: borház és pince. Alaprajzi elrendezése az előbbihez hasonló azzal a különbséggel, hogy a harmadik helyiséghez még egy pince csatlakozik, az előbbiekkel egyvonalban. A kemenceszájat éppúgy, azon a helyen találjuk, mint az előbb, de azzal a különbséggel, hogy a pitvar-konyha mellé újabban lakószobát építettek, abba kemencét állítottak és ezt innen, a régi konyhából fűtötték. Végezetül még egy típusról kell beszámolnunk, ami nemcsak Ostorosra, hanem a környező táj más településeire is jellemző. Ez a típus alaprajzilag és tüzelőberendezését tekintve, leginkább a háromsejtű fennálló házhoz hasonlít, kivéve a borospince sajátos és csak a barlanglakásokban ismert elhelyezését. A Szépasszony-völgy (Csincsa) 13. számú pinceházat 1875-ben Bartók János pincevágó készítette (25. kép). Azóta eredeti állapotában áll, kivéve azt, hogy 1953-ban ,ámbitus"-a ledőlt, és minthogy időközben eléje fennálló ház épült, ezt pedig gazdasági célokra hasznosították, a tornácot nem állították helyre. A bejárati homlokzat mögé sorakozó három helyiségnek ablakait kőkeretek díszítik, a homlokzati fal természetes tufakő, csak oromzata rakott kváderkő. A pitvarból balra kamra, jobbra lakószoba nyílik, s ennek közepe táján, az egykori kemence közelében kőoszlop áll. A pitvar mögött a szabadkéményes konyha hátsó falának közepén pedig kisebb méretű borospince bejárata nyílik. A lakószoba újabb funkciója istálló volt, ezért a bejárattal szemközti falon mélyített jászlat találunk. Szomolya Egyike a délnyugati Bükk azon településeinek, ahol a barlanglakások használata számszerűleg és a teljes lakáslétszámhoz viszo18