Benkő Sámuel: Miskolc város történeti-orvosi helyrajza (Borsodi Kismonográfiák 2. Miskolc, 1976)

physicusa, megyei főorvosa lett.

2 Mária Terézia 1752-ben kelt rendelete értelmében minden megye székhelyén tisztiorvosi hivatalt kellett létesíteni.

3 Benkőnek ugyancsak tudós debreceni orvostársától, Weszprémi Istvántól tudjuk, hogy a megyei tisztiorvosok általában évi 500 forint tiszteletdíjat kaptak, de volt megye, ahol 800 forint fizetést határozott meg a kamara.

4 Benkő Sámuel és felesége Deteky Anna házasságából három fiúgyermek született: 1781-ben Károly, Ferenc; 1783-ban Ignác, János, Nepomuki; 1786-ban Flórián, János. Mindhárom gyermekét Miskolcon, az Alsó plébánián, a Mindszenti templomban keresztelték és anyakönyvezték.^ „T. Doctor Benkő Sámuel Ur C. lakása" az 1789-i összeírás szerint nem a törzslakosságot magába foglaló középkori városmagban, hanem a görög klastrom mögött volt „Nagyságos Zsóry László és Zsóry István ur" szomszédságában, a minoriták majorjához közel.

6 Szomszédait Sori néven több helyütt Benkő is említi topográfiájában. Életét, tevékenységét megőrizték a korabeli fóliánsok, a Pataki— Gerga görög kereskedőház számadási könyveiben 1787-től 1791-ig rendszeresen szerepel: „Benkő Sámuel Doctor Ur, és Szerelmes Hitves Társa N. N." Tartozásuk 1787-ben 347.57 forint. 1788. január 14-én „fizetni méltóztatott az Ur 40.—" forintot. Ugyanebben az évben vásárolt — többek között — francia kártyát, vaníliát, több butélia bort, aranyos gombot is textíliákkal, 1791-ben — talán mivel jobban ment a praxis — Benkő Sámuel egy „Atalag Asszuszőlő Bort" is vett 63 rénes forintért. 1790. március 25-én — valószínűleg öltönyre — egyetlen napon a következő vásárlását őrzi meg a görög kereskedő számadáskönyve:

7 4 V2 r

éf világos kék posztó a. 2.30 11.15 0,5 réf ezüst Borítás 10.50 V2 réf posztó a fejjebbtettből 1.15 11 réf fehér gyóts 3.18 33 pár fain ezüstös gömb három fogóval 7.— 3 Tuttz. Uniformis Gomb 1.12 4 Teve=szőr — 12 1 Lat Selyem — 30 4 V2 r

éf Tamisz 3.36 1 V/í réf enyves vászon — 15 8 apró perzsiai Bárán-Bőr Benkő Sámuel helyrajzára már másfél évtizede felfigyeltek. Frisnyák Sándor és H. Szabó Béla földrajzi írónak tekinti,

<s Szabó Gyula Borsod megye éghajlata kutatása történetének kapcsán említi." 1984-ben M. Kiss Júlia közli a Topográfiának az 1781. év időjárásáról szóló részét.

10 Szőkefalvi-Nagy Zoltán és Zétényi Endre szerint Benkő az orvosmeteorológiai vizsgálódás úttörője.

11 1969-ben Huszti Vilmos, 1972-ben M. Kiss Júlia és Gyárfás Ágnes emlékeznek a tudós orvosra, majd átekintést nyújtanak Topográfiájáról.

12 Az 1782-ben megjelent munkát még a szerző életében, 1818-ban, majd egy év múlva ismét kiadták. Az 1818-as kiadás Miskolcon je-