Benkő Sámuel: Miskolc város történeti-orvosi helyrajza (Borsodi Kismonográfiák 2. Miskolc, 1976)

fajtája és más légköri jelenségek, a 9—10 éves ciklusok és azoknak a földi tartományra, a kritikus páros vagy páratlan napokra, a növények és állatok életére, természetére, növekedésére, megbetegedésére való befolyása, különösen pedig az emberek járványos, ragályos, endemikus, sporadikus, állandó, évente előforduló, fellépő betegségei, szerencsés és szerencsétlen szülések, említésre méltó törvényszéki esetek, az állatok pusztulásának, az emberek és állatok nevezetesebb megbetegedéseinek története, kórtana, gyógyítása és több elhunytnak a boncolása jegyeztettek fel, lehetőség szerint teljes gondossággal és rövidséggel az egész Borsod megyében, különösen a királyi kamarai Miskolc városban."

27 Az ötkötetes munkát megjelenése évében Eyerel József németre is lefordította, és miként az eredeti munkát, azt is Bécsben adta ki. Az 1794-től 1801-ig terjedő évekről szóló megfigyelését egy kötetben, 1802-ben adta ki Novae ephemerides annorun 1794—1801. (Bécs, 1802) címmel.

28 Benkő Sámuel nem csupán orvosi területen rendelkezett kimagasló ismeretekkel, tágabb természettudományos műveltsége is figyelemre méltó. Topográfiájában rendszeresen hivatkozik Linné K. (1707—1778) Systema naturae c. rendszerező munkájára Gesner K. (1516—1565) svájci orvos és természettudós botanikai és állattani műveire, Steno N. (1638—1686) dán tudós fizikai munkájára. A borászattal kapcsolatban említi Lamy 1781-ben megjelent könyvét a borok megjavításáról, valamint több korszerű munkát (pl. Mauprin, Haan). Jól ismeri korának kiemelkedő külföldi meteorológiai orvosi irodalmát is: Hippocrates és Galenus, tehát a „klasszikusokon" keresztül hivatkozik Baptista J. (1682—1771) 1761-ben kiadott úttörő anatómiai munkájára; Hell M., s mások ismert könyvére. A művelt, a természettudomány korszerű ismeretein álló Topográfiájában is szembehelyezkedik egyes babonás hiedelmekkel, eljárásokkal, szokásokkal. A XXX. fejezetben említi, hogy a csecsemők álom alkalmával megnyilvánuló nevetése nem „dajkáink, bábaaszszonyaink" magyarázata: „a gyermekek angyalokkal való társalkodásából származik." Reménykedett a rák gyógyíthatóságában, valamint a hajhullás elleni orvosság megtalálásában (XXX. fejezet). A népi gyógyászat hatása tükröződik olyan megállapításában, hogy a megcsapolt nyírfa leve, melyet a néprajzi irodalom virics

29 néven tart nyilván, tisztítja a vért, (XVII. fejezet). A népszokások ismeretére utal a XIII. fejezet a gabonafélék rozsda-betegségének (rubigo) megelőzhetősége: „Végül ezt az egész tüneményt a Hold erejének tulajdonította: ugyanis mindig azt az utasítást adta, hogy ha a vetés ideje a Hold növekedésére esik, akkor a délelőtti órákban kell vetni, ha pedig a Hold fogy, egészen újholdig, a délutáni órákban." Benkő Sámuel Borsod vármegye tisztiorvosa volt 1778-tól haláláig, tehát majd egy fél évszázadon át működött Miskolcon. A megyei tisztiorvosi intézményt — mint már említettem —, 1752-ben Mária Terézia rendelte el.

30 Ilyen tisztifőorvos volt pl. Debrecenben Csapó József, aki ugyancsak litterárius ember volt, Üj füves és virágos magyar kert (Pozsony, 1775) c. könyve botanikus tevékenységére utal. Utóda Debrecenben az ugyancsak tudós Weszprémi István,