Benkő Sámuel: Miskolc város történeti-orvosi helyrajza (Borsodi Kismonográfiák 2. Miskolc, 1976)

az Afrika belsejében élő népeknek, a garamantoknak? Legkevésbé sem; Hanem az éghajlat és a vérmérséklet különbözősége szerint — amire Hippocrates, Galenus és Riverius is tekintettel voltak, mikor ezekkel az eszközökkel éltek — alkalmazzuk ezeket a gyógymódokat a jövőben is az emberi test betegségeinek enyhítésére. És valóban, az orvosi munkában a leghíresebb emberek már megfigyelték, hogy az említett gyógymód hatása nemegyszer igen egészséges volt. A híres Pringlius tanúsága szerint a székrekedést és a kólikát a hideg fürdő megszüntette. A Gesner-féle gyűjteményben az üszkösödésnek és hányásnak hideg víz az ellenszere. A jeles Sarcond heves gyulladásos lázaknál hideg vizet adott. A jeles Theden kizárt sérv esetében hidegvizes, vagy jeges borogatást használt. A híres Hahn a törésből származó daganatokat ugyanezzel a borogatással szüntette meg. Két jeles férfi, Dimsdale és Buchave hideg vizet javasolt a gyümölcsoltásnál. A híres Schmucker a fejsebek és törések ellen eredményesen használta a hidegvizes borogatást. A szürakuzai orvosok a havat és a jeget zacskóba téve a vese tájékára illesztették és ezzel az elmaradt menstruációt újból megindították. A jeles Smollet tanúsága szerint a hideg fürdő használt asztma esetén. A himlőben fekvők szemét a philadelphiaiak is haszonnal mossák hideg vízzel a himlő kitörése előtt. Én magam is örömmel figyeltem meg, hogy a hirtelen haragú, lobbanó idegrendszerű és dühöngő emberek hideg fürdő használata után megkönnyebbültek, és gyönge felépítésű gyerekeknek, akár naponta is ezt szoktam előírni, bár az én szavaim gyakran keveset érnek. 21. Honfitársaink csaknem minden betegségben két gyógyszert részesítenek előnyben: egyiket belsőleg, ez a rákszem, a másikat külsőleg, ez a lábfürdő. A kiváló Baglivius, Tissot és Hirschel nyomán megfigyeltem, hogy az első gyakran semmit sem használt, vagy epelázaknál, és heves gyulladásos lázaknál ártott; Az utóbbi — észlelésem szerint — körülbelül 100 személynél vagy fokozta a lázat, vagy megzavarta az álmot, nyugtalanná tette az éjszakákat, vagy ájulást okozott, izzadást váltott ki, vagy semmit sem ért, vagy csak a képzelet erejével használt valamit, a dugulásban szenvedőknek igen gyakran ártott. Könnyen meg lehet győzni engem egyrészt saját megfigyeléseim alapján, másrészt pedig az Acta Edinbourgicaban (V. kötet, 2. rész, 1132 és köv. lapok) található bizonyítékok átgondolása alapján arról, hogy ezt a gyógymódot használjam fejfájás és más betegségek esetén, — nem annyira azért, hogy elhárítsam, hanem azért, hogy megállítsam a görcsöket, feloldjam a megrekedt anyagot, és hogy — ha ez által megnő a vérkeringés, — elősegítsem a testnedvek kiterjedését: a jövőben pedig az a tervem, hogy feljegyzem azokat az eseteket, amelyekben a lábfürdő ártott vagy használt. Ezekkel búcsúzom, kedves olvasó. Ahol nem hiszel nekem, tégy próbát, és ne nevess rajtam: várd meg ezeknek a kutatásoknak a folytatását, amit a miskoltzi növényvilágról szóló tanulmányommal együtt gondosabban kidolgozva talán közzéteszek.