Benkő Sámuel: Miskolc város történeti-orvosi helyrajza (Borsodi Kismonográfiák 2. Miskolc, 1976)
csességét. Ha egy komor kedélyű ember elhatározta, hogy félrevonul felebarátaitól, akkor böjtöket, diétát, és jól átgondolt testgyakorlatokat parancsoltak rá, hogy meggátolják ennek a melankolikus kedélyállapotnak a kialakulását és elhatalmasodását. Gyakran kívántam, hogy ha őseink már lemondtak erről a közösségről, legalább őrizték volna meg ennek az egyháznak az életmódra vonatkozó törvényeit. Tény és nem vitás, hogy a klastromokban számos szerzetes jut el a késő öregségig, anélkül, hogy valaha is olyan betegségben szenvedett volna, amelynek az ember a mindennapi életben ki van téve. Ezek száma olyan nagy, hogy meg kell változtatni az évjáradékok számítását, mert sokkal több a rendkívül öreg ember a katolikus területeken, mint a protestánsok között. így van ez még a mohamedánoknál is, mert életük nagy szabályozottságán és józan mértékletességén kívül a tisztaság vallásuknak egyik szabálya. Sajnos, nem tudjuk meghatározni ezeknek az öregeknek az életkorát, mert nincs anyakönyvük. .XXX. § AZ ORVOSI GYAKORLATBAN FÖLJEGYZETT MEGFIGYELÉSEK és vizsgálatok Miskoltzon, 1780—1781-ben 1. A múlt év tavaszának kezdetén, midőn a nappalokat felmelegítették a langyos szelek, rendkívüli és a csecsemőkre nézve halálos kanyaró dühöngött. Példaképpen egy ötéves nemes származású fiúcska betegségét írom le. Könnyű hőemelkedés, fejfájás és étvágytalanság után a negyedik napon a hátán, hasán és az arcán kicsi, igen sűrű, alig kiemelkedő kanyarós kiütések törtek ki rajta, melyek a bőr minden hámlása nélkül egy nap alatt elhalványodtak. Ezenkívül állandóan eszméletlen állapotban volt és álmában, bár ereje nem merült ki és hasmenésben sem szenvedett, szemeit fölfelé forgatta, vagy lezárt szemének fehér része látszott, és úgy tűnt, hogy arcán állandóan valami elevenebb pír ég, amiből a körülállók azt jósolták, hogy meghal. A köhögés és nehéz légzés a betegség egész lefolyása alatt kínozta a mellét. Majd a betegség csökkenésekor olyan súlyos rekedtség tört rá, és ez annyi fájdalommal járt, hogy attól féltünk, nem tér vissza a hangja többé; ez a rekedtség azonban mégis magától megszűnt. A gyógyítás gyulladáscsillapító, enyhén izzasztó szerekkel, és a betegség végén fellépő hasmenés miatt rebarbarával, végül kámforral átitatott kéregből készült keverékkel történt. 2. Néhány gyermekágyas asszony teljesen elkerülte a tejlázat; a minap egy gyermekágyas nőt kezeltem, és nála nem tudtam megfigyelni semmiféle lázat, bár éjjel-nappal aggódva ügyeltem rá. Vajon ez kivétel volt-e a szabály alól, mivel ez az utóbbi gyermekágyas nő az első napokban minden este kamillavirágból és turbulyafűből készült tea ivásával és egy scrupulusnyi rákszemből és fél scrupulus-