Benkő Sámuel: Miskolc város történeti-orvosi helyrajza (Borsodi Kismonográfiák 2. Miskolc, 1976)

1473-ban a dicső emlékezetű Mátyástól, a híres Magyarország királyától Miskolc városa olyan kiváltságot szerzett magának, amellyel elrendelte, hogy semmiféle kinn termett bort ne vihessenek be a városba. Ugyanezt az előjogot a dicső Anna királynő 1503ban megerősítette a város számára. 1476-ban ugyanez a dicső Mátyás király kijelentette, hogy a város lakosai egész Magyarországon, akár szárazon, akár vizén akarnak utazni, minden vámtól mentesek; ezt a mentséget a dicső II. Lajos király 1521-ben megerősítette. 1519-ben a híres Magyarország királya, a dicsőséges íí. Lajos, a várost a pallosjoggal ruházta fel. 1561-ben Ferdinánd őfelsége, Isten kegyelméből római császár és Magyarország királya egy igen hasznos törvénnyel elrendelte, hogy senkit se tartóztassanak le a tartományon kívül, vagy bárhol az országban adósságokért, és bármi más kihágásért, hanem magában a városban, a városi bíróság vegyen rajta elégtételt. 1605-ben Mátyás, a dicső magyar király kiváltságlevelet adott arról, hogy a város bővítése céljából az összes miskolci zsellért minden úri adótól nyilvánítsák mentesnek. XXVII. § ELBESZÉLEM A VÁROS SORSÁT és más, az évek során történt, feljegyzésre méltó eseményt 1560-ban Istvánfi tanúsága szerint Miskoltz városra öt igen nagy, emberfej alakú, vöröses és sötét színű, súlyos, kénszagú kő hullott, midőn a derült égen hirtelen villámok cikáztak, dörgött, és ijesztően remegett a levegő, majd egy szempillantás alatt minden elcsendesült. Az egyik követ ma is Diós-Győr várában őrzik, a többit Balassa Zsigmond Ferdinándnak küldte el. Ha ez igaz és szó szerint veendő dolog, az is igaz lesz, amit Camillus Leonardus pisai orvos mesél el a gyöngyökről írt aranykönyvében (kiadták 1516-ban Velencében), amelyet Borgia Caesarnak, Romagna igen dicsőséges fejedelmének ajánlott (I. könyv, 5. fejezet): Az én időmben Gallia Cisalpinában nagy mennyiségű kő esett a felhőkből. Ilyet Plinius, Arisztoteles és Titus Livius is említ. 1585-ben a gabona drágaságot itt olyan nagy éhség követte, hogy a szerencsétlen emberek, különösen a falusiak és a szegények arra kényszerültek, hogy vadak módjára megfojtott állatokat, gyökereket, füveket és más hasonlókat erőltessenek korgó gyomrukba; sokan elpusztultak az éhhaláltól. 1596-ban úgy esett, hogy a keresztényektől elvett Eger Mohamed hatalmába került, s a keresztények a városiak veszedelmére október 21-én Miskoltz mellett ütöttek tábort. Mikor ezt a mohamedánok észrevették, az eunuch Giaffert küldték oda, hogy 30 000 bar- <