Benkő Sámuel: Miskolc város történeti-orvosi helyrajza (Borsodi Kismonográfiák 2. Miskolc, 1976)

szél havat hozott. 18-án felhős idő volt, a szél először olyan volt, mint előző nap, aztán északkeletire fordult és havat hozott. 19, 20, 21-én a nyugati—északkeleti szél hatására enyhült a fagy, a hó elolvadt és a föld felengedett. 22-e hidegebb, felhős, reggel hópelyhek, 23-án a szél ugyanaz, hideg, ködös, deres, délben napos idő, a szél is déli, este havazás. 24-én az igen sűrű felhőktől zord, szélcsendes idő, közben a délkeleti szél fújdogál. 25-én ugyanilyen az idő. 26-án is, mégis déltől derültebb, melegebb. 27-én újból köd és borult idő. 28—29-én reggel felhős idő, déltől derültebb, melegebb, mely olvasztja a havat, a földet, az éjszakák fagyosak, a szelek járása változó, mégis leginkább nyugati—északkeleti szelek fújnak. 30-án reggel hószállingózás, a nappal derült, langyos, a szél északkeleti. 31-én bőséges havas eső, megolvad, ködös, felhős idő, gyenge déli szél. A szelek ismertetéséből, valamint abból a számításból, amivel a budai nyomdában kiadott, De Somniis (Az álmokról) c. értekezésemben meghatároztam, hogy az álmok mikor jósolnak valamit biztosnak; vagy valószínűnek, azt is meg lehet határozni, hogy milyen szelek térnek vissza nagyobb gyakorisággal évek múltán biztosan, vagy valószínűleg. Ezt a számítást a következő módon végzem: először meg kell figyelni, hogy a hasonló esetek bizonyos számánál hányszor hibás, illetve nem hibás az az arány, amivel az állításnak a tárgyhoz való viszonyát kell vizsgálnunk. Másodszor, a hasonló esetek megfigyelt számából legyen annak a törtnek a nevezője, ami a valószínűséget fejezi ki, azon esetek számából pedig, ahol az arány nem téves, legyen a tört számlálója. XXIII. § FELSOROLJUK AZOKAT AZ ESZKÖZÖKET amikkel az „Időjárás" c. fejezetben ismertetett szeleket megfigyeltük. A szelek ismertetése során nem szerepelnek azok, amelyek a felsőbb légrétegekben uralkodnak és a felhőket hajtják, vagy a felhőkből támadnak; csak azok, amelyek Miskoltz városában fújnak A szelek vizsgálatára szolgáló megfigyelőhely az új város magasabb részén volt, úgy választották ki, hogy mindenfelől szabadon volt, és a szeleket meg lehetett különböztetni: 1. a jurian-féle módszerrel, az emberi érzékek által; 2. gyertyaláng segítségével; 3. egy vékonyabb selyemszövetből készült és egy magas oszlop tetejére állított legyező helyzetéből. Egyébként könnyen elhiszem, — mivel e tekintetben a Woljf-iskola tanítványa vagyok, hogy azok a szelek, melyek ezekkel az eszközökkel megfigyelhetők, mások, mint azok, amik erősebbek, a felhőket hajtják és a magasabb légrétegben találhatók. Ezért a magasabb légrétegben fújó szeleket a felhők mozgása alapján kell megkülönböztetni. Abból, hogy a felhők ellenkező irányokba vonulnak, kitűnik, hogy az ég különböző tájain más-más szelek fújnak; ezt nyári időben lehet megfigyelni, amikor az alsóbb légréteg derültebb, nem viharos, mint télen. 4