Benkő Sámuel: Miskolc város történeti-orvosi helyrajza (Borsodi Kismonográfiák 2. Miskolc, 1976)

III. Ha fűszernövényekkel javítják a bort, akkor a kellemetlen telítettség rövid időre enyhül. Ez megismerhető a szagáról, ízéről, részegítő erejű hatásáról, és arról, hogy szédülést, fejfájást, hőséget, szorulást okoz. IV. Ha nádmézzel vagy cukorral édesítik, az ilyen borokat felismerhetjük arról, hogy nyúlósságuk miatt az ajakra és az ujjakra tapad, és ha meleg serpenyőbe öntik, habzik benne a méz és a cukor. V. Ha ólommal édesítik és mesterségesen javítják (ez a gyomorra ártalmas), paralysist, görcsöket, ideggyengeséget, és pikton kólikát okoz. Ez a javítási mód kékkővel leplezhető le. Ha ugyanis az ilyen borba ennek a folyadéknak néhány cseppjét beleöntik, pirosló felhőcske támad, ami kissé bíborszínbe hajlik, és minél erősebb a bíbor szín, az azt jelzi, hogy több ólom van a borban. VI. Borszesszel is hamisítják a bort, és azért nehéz leleplezni a hamisítást, mivel ez nagyon közeli rokona a bornak; amint ugyanis a bornak víz, borkő és illó olaj az alkotó eleme, a borszesz ugyanígy vízből, illékony savak sójából és rendkívül finom olajból áll, amelyek különösen erősen kapcsolódnak egymással; mégis könynyen le lehet leplezni a csalást: ha az ilyen bort az ujjaink között szétdörzsöljük, a borszeszt nyomban elárulja az illata. VII. Timsóval szoktak segítséget készíteni a bor tisztítására, hogy megvédjék a penésztől, és élénk színt adjanak neki. Már a neves Lind is 24 kanna zavaros és poshadt vízhez skorbut ellen fél uncia timsót tett és megfigyelte, hogy a víz másfél órán belül megtisztult, világos színe lett. Aztán ezt a timsós vizet a szomjazóknak adta és úgy látta, hogy ennek használata nem ártott, és nem okozott semmiféle betegséget. A timsó jelenlétét a borban fanyar, összehúzó íz jelzi, ami a fogakat érzéktelenné teszi, ugyanígy az ólom is. A híres Cullen kísérletei szerint az ólom timsós oldatban könnyen oldódik, azaz egyik részében kénsavval: tehát a timsó másik része agyagos földként lecsapódik az edény aljára. A nem-illékony alkálisók és az illékony savak sói a kénsavval való nagyobb affinitásuk miatt a lényeges timsós résszel és az érintett borral, hasonlóképp kötődnek. A timsó földjét az edény alján lecsapják; tehát egyben a borban jelenlevő timsóreagenseknek lehet azokat joggal és méltán tartani. VIII. A vízzel kevert bort a hydrometer segítségével, azaz üveghagymával lehet felismerni. Ezt egynéhányszor belemerítjük az azonos súlyú rendes borba ill. tiszta vízbe, s a merülési pontot mindkét folyadékban külön megjelöljük; Ha már most a borban jelzett merülési pont nem egyezik a vizsgálatra szánt borral, akkor az a bor vizezett. Ugyanígy, ha a vízzel kevert bort oltatlan mész fölé öntik, abból oltott mész lesz; vagy ha egy mocsári nádat kívülről bekennek olajjal és borba merítik, a vizet vonzza magához, a bort azonban nem. Vagy végül, ha a bor forró olajra öntve sistereg, kétségtelenül víz van benne. Vajon az az algebrai számítás, amit Johannes David Haan, a tudós és kiváló férfiú Dissertatione de efficacia mixtionis in mutandis corporis voluminihus propositus (Hogyan hat a keverék a c