Dobosy László: Várak, várhelyek és őrhelyek Ózd környékén (Borsodi Kismonográfiák 1. Miskolc, 1975)

Egyik a keleméri Mohosvár. Faggyas István, aki korábban keleméri lakos volt, azt állítja, hogy 1068-ban a megbontott omladékok között a középkort megelőző korokból származó edénytöredékeket talált, de az összekeveredett több ,egyéb helyről származó edénytöredékkel, s így nem tudja különválasztani, s átadni. Egyébként a Mohosvár egyike a legnagyobb földmunkával körülárkolt várunknak a járás területén. Tőle csak a sajónémeti földvár igényelt nagyobb munkát. A halmok alatt levő falmaradványok mennyisége és méretei is nagyobb terjedelmű építésre mutatnak. Felmerült bennem az a vélemény, hogy a viszonylag rövid itt-tartózkodásuk alatt (1443—1458-ig) volt-e idejük, s erejük ilyen hatalmas erődítést kiépíteni.

102 Ha összehasonlítjuk a biztosabban a husziták által épített vagy megerősített várakkal, így a velezdi, mercsei, vadnai vagy a zsuponyóvölgyi várral, megállapíthatjuk, hogy azok lényegesen kisebbek, kevésbé "megerősített várak voltak, s falmaradványok alig maradtak. Ez is arra enged következtetni, hogy ott már egy korábbi erődítés lehetett, s azt elfoglalva, felújították a husziták. A másik az upponyi Dedevár, ahonnan egy régebbi korból származó leletanyagról értesültem. Egy upponyi szakmunkás (nevének feljegyzése elkallódott) a helyszín bejárásakor állította, hogy a vár területén egy bronz baltát talált a háború alatti években. A leírása alapján tokos baltának vélem. Nemcsak e két várnál jut az ember arra a megfontolásra, hogy egy korábbi vár maradványaira épülhetett a husziták erőssége. A sajónémeti, vadnai, velezdi váraknál is felmerül ennek a gondolata. , , . Váraink többségében találni kőfalmaradványokat. Feltűnő az, hogy azok a talajszintig elpusztultak. Csak egy, a dédesi vár területén találni Jelentősebb falmaradványokat. Mindössze csak két várunk maradt meg a török harcokig, a dédesi és a putnpiki. A többit a husziták elleni harcok során vagy annak elfoglalása után rombolták le. Több várnál csak az árokés sáncrendszer bizonyítja az erődítést. Ilyen a Vajdavár, Vörösvár, Kakasvár, sajónémeti földvár és az arlói vár. A dédesi és bánhorváti várat kivéve, kisebb-nagyobb árokrendszer tette megközelíthetetlenné azt. Különösen figyelemre méltó a sajónémeti földvár bonyolult árok- és sáncrendszere, de jól kiépített árok vette körül a keleméri, vadnai, galgóci várakat is. A lakott helytől távoli erdőségben levő Vörösvárnál árokrendszert nem találtam. A Vajdavárnál is csak egész csekély lemetszés utalt a megerősítésére. A birinyi várat kivéve, az adatközlők minden várnál beszéltek alagútrendszerről. A községek lakói határozottan állítják, hogy a várak alatt alagút van, s minden községben a várral kapcsolatos kincsmondákról hallottam. Kétféle alagútrendszerről értesítenek. Egyik a közeli, szomszédos várral összekötő alagút. Ilyen a Galgócot Vadnával és Upponyt Dédessel összekötő, vár alatti alagút. Mindkettő elképzelhetetlen. Egyik helyen a Sajó árvizes, vizenyős területe alatti talajviszonyok, másik helyen a nagy távolság és a kőzetviszonyok zárják ki annak lehetőségét, hogy ott olyan hosszú alagutat építhettek. Másik a vár alatti alagútrendszer,