Dobosy László: Várak, várhelyek és őrhelyek Ózd környékén (Borsodi Kismonográfiák 1. Miskolc, 1975)

két irányba. Sajószentpéterig és Bánrévéig is ellátni, de a Bán völgyében is messize végigkísérhető az útvonal. Jól lehet látni a velezdi, galgóci, mercsei várhegyeket is. Védelmi rendszere. A várlkúp védelmét szolgálóárokrendszer igen jól látható. A nyugati részen a várhegy nagyon meredeken ereszkedik alá. Itt erődítésre nem volt szükség. Északi végén a hegytető lankás gerincben végződik. Ezt a vártetőtől 5 m mélységben egy árokkal vágták át, s a külső oldalon egy fél méter magas sáncot képeztek !ki. Az északkeleti oldal szintén meredekebb. Itt az előbbi árok egy 3 m-es padkává alakul át, majd a keleti oldalon e padka ismét átmegy egy árokba. Ez az árok kb. 10 m szélességben és 4—5 m mélységben a déli, igen lankás oldalt választja el. Ezen a déli oldalon az áraknak egy 3 m széles és kb. 5 m hosszú benyúlása van (42. kép). A lakosság elbeszélése. A környékbeliek egyöntetűen azt vallják, hogy a vár alatt alagútrendszer van. Egyesek azt is állítják, hogy össze van kötve a velezdi várral. Agócs István

80 elmondotta, hogy amikor a sajóivánkai oldalon a szénbányát megnyitották, az egyik tárnában rá is akadtak a várba vezető, rókalyuktól nagyobb méretű alagútra. Ugyanilyen alagutat látott és bele is mászott gyermekkorában a Kőbánya-bérc aljában a nagybarcai határban. Szabón Antal ezt azzal egészíti ki, hogy maga is bányász volt, s jól emlékszik, amikor az 1920-as évek elején a szénfalban egy kb. 50 cm átmérőjű alagutat találtak. Vagy 10 métert be is kúszott, de be volt omolva. Szabón József a Valines mögötti hegykúp nyugati oldalán látott egy beomlott alagutat gyermekkorában. Édesapja azt is mesélte, hogy olyan alagutat is találtak, amelyiknek a fala ki volt tapasztva, helyenként meg tapasztással el volt reteszelve. A vadnai várat és a husziták elleni harcot Jósika Miklós A csehek Magyarországon c. regényében dolgozta fel.