Dobosy László: Várak, várhelyek és őrhelyek Ózd környékén (Borsodi Kismonográfiák 1. Miskolc, 1975)

1 km-re a Sajo'völgyet szegélyező hegyvonulat Vadna fölött meredeiken megtörik. A legnyugatibb részén találjuk a 357 m magasságú Vártetőt. A legkönnyebben megközelíthető és legközelebb is van Sajóivánka községtől. Ezért mondják is Ivánkái várnak. A sajóivánkai temető déli oldalán, a szőlőkhöz vezető földúton könnyedén feljutunk a gerincre. Az idevezető utat régi időktől használják. Bizonyítja a mélyen bevágódott útvonal. A Vártető északi, Sajóra néző oldala tölgy erdő vei borított. A lankásabb részén szőlő és gyümölcsös van (41. kép). A hegyvonulat nyugati, Vadnára néző, Kőbánya-bércnek nevezett oldala lainkásan ereszkedik le a Bán-völgyébe. Részben tölgyerdő borítja, részben legelőnek használják. A vár felé vezető út oldalában pincesort látni. A Vár-tető gerincén meredeken áll ki az alapkőzet, a sötétszürke és vöröses vulkáni breccsa. Ilyen szirten építették meg a két község határán a várat. A vár területe. A várhely tojásdad alakú. Észak—déli hossztengelye kb. 42 m, kelet—nyugati rövidebb tengelye kb. 28 m. Területét bokrok, fák nőtték be. Felszíne sík. Falmaradványokat vagy annak nyomát nem látni. A középrészen 2 m átmérőjű és 2,2 m mélységű gödröt vájtak ki, melynek falán az eredeti alapkőzetet jól meg lehet figyelni. Ott téglafalazást nem látni. A várkúp oldalában több helyen ásás, kutatás nyomait látni. A várcsúcsról nagy távolságban végigtekinthető a Sajó völgye mind42. kép. A vár területe és metszete 5