Dobosy László: Várak, várhelyek és őrhelyek Ózd környékén (Borsodi Kismonográfiák 1. Miskolc, 1975)

A keskeny hegyvonulat északi és déli oldala igen meredek a vár alatti részen, de keleti irányban mindkét oldalon fokozatosan kiszélesedik és lankásodik. A nyugati vége élesen végződik és fokozatosan ereszkedik alá a völgybe, de helyenként egy-egy függőleges mésizkőszikla nehezíti meg a feljutást. A hegyvonulat kristályos mészkőből áll és sok helyen növényi és földtakaró nélkül tör elő fehér sziklaként. Egyébként mindenütt sűrű bokrok és tölgy-, bükkerdő borítja. A vár előtti éles gerincen egy fenyőfoltot látni. A vár területe. A vár a gerinc nyugati végén, igen kis területen feküdt. Háromszög alapú, csúcsával nyugatra néz. A nyugati csúcsrésznél 3 m szélességben lekerekítve, a keleti oldal, a háromszög alapja 8 m. A kettő közötti távolság 11 m. Az egész vár alapterülete alig 60 m

2

. Inkább egy kőből épített és megerősített őrtorony lehetett. Északnyugati oldalán, a csúcshoz közel, egy 1,5 m hosszú, 0,5 m széles, 0,6 m magas falmaradvány. A keleti oldalán az északi saroktól indulva, egy 2,5 m hosszú, 1,3 m vastag és 0,9 m magas falmaradvany erősen megrongált állapotban, megbontva áll még (39. kép). Ugyancsak a keleti oldalon, a déli sarok mentén kutatás nyomai látszanak, s itt a megbontáskor egy kisebb faldarab került elő (40. kép). A falakat kristályos mészkőből rakták, melyet feltehetően a helyszínen bányásztak ki. Igen jó minőségű habarcsot használtak, benne folyami kavics látható. A vár közepe dobbantásra kongó hangot ad. Itt ásásból, kutatásból származó bemélyedés látható. Egyébként a vár körül sok helyen nagymértékű ásás, kutatás nyomai figyelhetők meg. Ilyen van a déli oldalon, a várszinttől mintegy 1,5 m mélységben. A várárok északi részén a fal irányában kibontották a talajt az alapot képező szikláig. A várárok déli részén nemrég (1965) közel egy méter mélységű kutatóárkot ástak, s az omladék szelvénye szabadon látható. Védelmi rendszere. A meredek hegyoldal és a sziklafal miatt három oldalról igen nehezen közelíthető meg. Ez biztos védelmet nyújthatott. Keleti, északkeleti irányban azonban csaknem vízszintes nyereggel, és fokozatosan szélesedve összefüggött a Fekete-heggyel. Itt a gerincet egy árolkkal átvágták. A déli, lankásabb oldalon az árok mélyebben lenyúlik a hegyoldalba. A vár területéről a szűk völgyet mindkét irányban megfigyelés alatt lehetett tartani. Vadna — Vadnai vár Fényes Elek így ír a várról: „A régi, híres vadnai vár maradékai a falu feletti, nagy hegy csúcsán látszanak, szép faragott köveiből épült a faluban a bánpataki nagy kőhíd. Vadna és Galgócz várát 1457—58_ban kezdték építeni Valgatha és Komoróczki.

70 Luppa P. szerint is 1457-ben építették