Dobosy László: Várak, várhelyek és őrhelyek Ózd környékén (Borsodi Kismonográfiák 1. Miskolc, 1975)

38, kép. A Földvár területe és metszete a harasztból. Folyami homokkal készült, igen erős mészhabarccsal van összerakva. Több helyen szabálytalanul kiemelkedő halmokat látni. Alatta feltehetően falmaradványok vannak. Három helyen ásás, kutatás nyomait látni. A délnyugati oldalon, az árok aljával egy szinten, szintén ástak. Itt a vár közepének irányában, egy kb. 5 m-re benyúló, 1,5 m széles üreget látni, mely lejtősen lefelé halad. Bejutni nem lehet, mert az omladékanyag a mennyezeten mindössze 30 cm-nyi üres részt hagyott. Védelmi rendszere. Nyugati részét csaknem függőleges mészkő szikla teszi megközelíthetetlenné. Délen a hegygerinc fokozatosan halad felfelé. Innen a várat könnyen lehetett megközelíteni. Ezért mintegy 3 m mély, mesterségesen kialakított árokkal nehezítették meg a feljutást. Az árok mélysége keleti irányban fokozatosan csökken, mivel ezen a részen a hegyoldal meredekebbé válik, s így természetes védelmet nyújt Északra a gerincet lemetszették, s így egy kb. 5 m-es, csaknem függőleges falat képeztek ki (38. kép). Lakosság elbeszélése. Az upponyi lakosok egyöntetűen vallják, hogy a várból alagút vezet a dédesi várhoz. 1963-ban, amikor az upponyi völgy barlangjaiban őslénytani kutatást folytattak, a több hétig itt táborozó kutatók állítólag többször próbaásást folytattak a földvárban. Uppony — Dedevár Fekvése. Upponytól nyugatra 1 km-re a szűk upponyi sziklaszoros után, meredeken emelkedik a várhegy, mint a Fekete-hegy legnyugatibb nyúlványa, mely csaknem elzárja a völgyet. Régebben közvetlen alatta folyt az Upponyi-patak és mellette az uppony—dédesi országút. Most a Lázbérci víztároló nyugati ága veszi körül.